forrás: www.stickstock.com

Kezdődik
Néhány hét és megkezdődik az óvodai beszoktatás. Első gyerekünket kísérve saját óvodai emlékeinkben kutatunk. Felsejlik egy kedves dadus néni, óvónéni, örök barátságok és haragok hullámvasút érzése, a tízóraik és kis mosdók képe. Kicsit félünk mi felnőttek is, hogy a mi kicsikénk hogy fogja mindezt fogadni.
Aztán ott állunk a csoport szoba ajtajában, a szerencsésebbek délelőtti udvari játékidőben kezdenek ismerkedni az ovi-élménnyel úgy hogy még mi is ott vagyunk. Aztán eltelik egy-két nap és bizony ott kell hagynunk a gyerkőcünket. Van aki azonnal tiltakozik, van aki akkor ontja a szülőre dühét, hogy "itt hagytál" amikor érte mennek, van aki néhány nap után jön rá, hogy mostantól ez várható. Megküzdünk az "ott alvás" jelenséggel is majd és bizony az ölelgethető kis kedvenc maci, kutyus, nyuszi, majom is idővel kiszorul a gyerkőc dobozába. Se tutujgatás, se kérlelés, se egyéni bánásmód, hisz nem is ez a dolga a dadusnak vagy az óvónéninek. Természetesen az óvodai dolgozók is csupa vidám, önfeledten játszó, figyelmes, könnyen kezelhető gyerkőcöt szeretnének s valljuk be, mi is valami vidám, csupa jó hír élményt szeretnénk. Ennek ellenére lesz pisis ruha, nagyon síró gyerkőc, elkésés, elfelejtés, a legrosszabbkor beütő betegség.

forrás: www.lifewithjack.com

Semmi pánik!
Gyerekünk hozzáállása nagyban azon múlik, hogy miként kezeljük ezeket a helyzeteket. Maradjunk nyugodtak, együttérzőek, mégis határozottak az elválás és néhány óvodai alapszabály tekintetében. Fogadjuk el, hogy a pedagógusok sok és sokféle helyzetet láttak már, tapasztalták, hogy az elválással kapcsolatos félelmek, görcsös ragaszkodás idővel alábbhagy. Vannak elvárások, amiből nem engedhetnek, nem kivételezhetnek. Ha ezekkel kapcsolatosan kételyeink támadnak, fogadóórán vagy egy külön beszélgetés keretében kérdezzünk bátran. Különösen igaz ez, ha első gyerekünk lett óvodás. Senki nem várja el tőlünk, hogy mindennel tisztában legyünk, de értékelik a érdeklődő, törődő szülői magatartást. A pedagógusnak szakmájuk, hogy a gyerekeinkkel foglalkozzanak, mi a szülők vagyunk, gyakran ösztönből cselekvő, csupa szív, kompenzáló felnőttek, akik a legfontosabbak a gyerekeink számára.

forrás:www.verywell.com

A legjobb szövetséges
Bízzunk a pedagógusokban! Ezt a gyerkőcünk felé is közvetítsük szóban és viselkedésben. Bűvös mondat "Én bízom az óvónéniben és a dadusban s tudom, hogy vigyáznak rád." Kisebb-nagyobb konfliktusok várhatóak a 3-4 év során, de folyamatosan kommunikálva ezek is feloldhatóak. Az óvónéniknek természetesen minden szülővel kell ápolnia a kapcsolatot, így ne bántódjunk meg azon, ha nem egyből van lehetőség, hanem 1-2 napot várni kell, hogy egy-egy helyzetet megbeszélhessünk.

forrás: www.thespruce.com

Csak a gyerek jár óvodába, maci/majom/nyuszi/csücsök a dobozban marad
Szerencsés helyzetben eleinte az óvónéni elfogadó a kis kedvencek tekintetében. Az első hetek után a plüssök a gyerkőc dobozában, zsákjában kell, hogy maradjon. Ez feladat! Mi útlevelet készítettünk Majom úrnak, aki így napközben igazolhatta, hogy jogosan tartózkodik a kisfiam óvodai dobozában és a csoportszoba küszöbét csak akkor léphette át, ha erre a határőr (óvónéni) engedélyt adott.

forrás: www.xezawa.dynu.net

Anya-karkötő
Több generációban kipróbált dolog, hogy fonalból anya és apa karkötőt fontunk, csomóztunk a kiscsoportos korosztálynak. Ez az egyszerű, de nagyszerű ötlet szintén hetekig megoldás a gyerekek számára, hogy lélekben a szüleivel összeköti őt ez a karkötő. Gyere és anya együtt készíti el és viselik, amíg jelentősége van.
Lehet ezt fonni, kötni, varrni, a lényeg, hogy szükség esetén könnyen levehető legyen, puha anyagból készüljön és semmiképpen ne ékszer legyen.
Egy technika a sodrás, amivel kb. 5 perc alatt elkészíthető karkötőt eredményez. Klikk!

forrás: www.beadandcord.com

Enni vagy nem enni
A napirend egy fogas kérdés sok szülő számára. Időben felkelni, úgy, hogy még reggelizzen is a lurkó, aztán érte menni, elegendő időt együtt tölteni, vacsorázni, esti mesét olvasni vagy más megszokott rutint végigcsinálni... nem mindig magától értetődő. Át kell gondolnunk. Az intézményi ételek, lássuk be nem a magas minőségükről híresek. Családunkban az otthoni reggeli szent, még ha egy órával korábban is kell emiatt felkelni. Az oviban ki van függesztve a heti menü, ami támpont, de ha belegondolunk nem tudjuk miből, mennyit evett vagy nem vett a gyerekünk. Előfordulhat, hogy a kicsik rosszkedvének oka az, hogy éhesek, enerváltak. Fontos azonban az a tünet, hogy a gyerekek közösségben szinten mindent megesznek, még olyan dolgokat is, amit családi közeben nem fogadnak el. A dadus beszámolója, hogy "jól evett" tehát nem generál szöveg a legtöbb esetben.

forrás: www.shutterstock.com

"Semmi" történik az oviban
Valamiért a gyerekek többsége nem mesél, hogy mi történt az oviba. Beválhat, ha az ovis társak nevét tudjuk és kérdezgetünk, hogy ők mit csináltak. hazafelé, ha van lehetőség egyhosszút sétálni, szintén jó alkalom a napi eseményekről hallani a gyerekünktől. Az esti mesélés kiegészülhet azzal, hogy a gyerekünk mesél a napi történésekről. Bármit hallunk, ne vegyük túl komolyan, mert a korosztályra jellemző, hogy fantáziájukat intenzíven bevonják és bizony hallhatunk képtelenségeket. Előfordulhat, hogy saját cselekedeteiket úgy mesélik, mintha azt valaki más csinálta volna, vagy hogy ők nem csúfolódtak, de a többiek... Ezeket az óvónénivel tapintatosan érdemes visszaigazoltatni, lehetőleg úgy, hogy a gyerekünk ne hallja ezt.

forrás: www.justdakhila.com

Megannyi más
Más fontos dolgokra is figyelmet kell fordítanunk, amit itt leírni nincs lehetőségünk.
Őszintén, szeretetlejesen és bizalomra építve a gyerekünknek remek közössége alakulhat ki, kapcsolata a pedagógusokkal formálódhat és mi magunk is inkább támaszt találhatunk az intézménybe és az ott dolgozókban.

forrás: www.shutterstock.com

Aki nem hiszi, járjon utána!

A Pompás Napok csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni. Pedagógusképzésekkel, felnőtt meseműhelyekkel, interaktív mesés alkalmakkal és hagyományőrző programokkal akár házhoz is megyünk. 
Írjatok a pompasnapok@pompasnapok.hu címre, hogy személyre szabott programot alakíthassunk ki!

Előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.

További inspirációért látogassátok meg Mesetárunkat és Játéktárunkat!

Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

Érdemes csatlakoznotok szakmai közösségeinkhez, ahol óvodás és kisiskolás korosztályok számára népi játékokkal és népmesékkel kapcsolatban kérhettek tanácsot vagy oszthattok meg tapasztalatokat.