2018. feb 14.

Anna, Peti, Gergő tényleg kínzás a szülőknek?!

írta: Kormos Rebeka
Anna, Peti, Gergő tényleg kínzás a szülőknek?!


Lipkáné Temes Évi egy csodás nő, aki feloldódott az anyaság örömeiben. Sugárzik a boldogságtól, szeretettel mesél - a hamarosan - 3 gyerekes család életéről, ezek mellett pedig ír. Ír nektek, nekünk és milyen jól teszi. Az ő szemszögéből, az ő értékrendjével megvizsgálni bizonyos kérdéseket igen izgalmas és elgondolkodtató.
Fogadjátok nyitott szívvel írását!

pixlr_20180206122410809.jpg
Egy kedves anyuka ismerősöm posztolta a minap ezt a cikket a közösségi oldalon.
Anna, Peti Gergő, avagy a nagy húhó...

Mind az Ő véleménye, mind a kommentelő ismerőseié nagyjából ugyanaz volt:
Az Anna, Peti, Gergő kötetek nyelvezete túl egyszerű, "magyartalan" a szórendje, sok benne a szóismétlés, és az epizódok nagyon hétköznapiak. 
Ezekre még azt mondanám, hogy igaz és észrevehető, de nem zavaró, főleg nem a gyerekek számára. A gyerekek egész egyszerűen élvezik a könnyed, kedves rajzokkal tarkított meséket, amik viszonylag rövidek, azaz 2 éves korú gyerekek számára is teljesen élvezhetők és érthetők.

Van, ami viszont zavar a kritikában, és esszenciális problémának látok: 
"Anya a gyermekeiért élő nő, a fáradhatatlan háziasszony, aki rajzol, varr, kreatívkodik 0-24. Apa a dolgos férfi, aki rengeteg munkája mellett is maximálisan kiveszi a részét a gyermeknevelésből. Nincs henyélés, szunyókálás. Hétvégente full mosollyal beül a család a kis piros autóba és boldogan robognak megtekinteni Budapest valamely nevezetességét vagy éppen az Állatkertbe. 
A gyerekek, a kori sajátosságaikból fakadó idegesítő dolgokból csak a minimum szintet hozzák, cukkerségből és békéből viszont a maxon vannak, mint minden normális gyerek ugyebár. Mindez Anya és Apa tökéletes nevelési elveinek köszönhető természetesen.” 

Felbosszant, meglep és egyben el is keserít, hogy vannak, akik ezt így érzik. 
Ahányszor olvastam belőle a lányaimnak, soha meg sem fordult ilyen gondolat a fejemben. 
Senki nem mondta, hogy Anna, Peti és Gergő szülei nem vitatkoznak olykor a valóságban, vagy nem fáradtak és mindenhez van kedvük, amit a gyerekekért tesznek. 
DE, ez egy gyerekeknek szóló kedves mesekönyv!!!
Talán nem leszek népszerű ezzel a véleménnyel, de kezdem úgy érezni, hogy van olyan szülő, aki nagyobb lelki nyugalommal olvasná a csemetéjének esténként, ha az is benne lenne, hogy anya, apa ma jól összeveszett, vagy épp anya túl fáradt volt és mese helyett kiabálva beküldte a gyerekeket aludni, mert nem pakoltak el maguk után...
Jól értem, így már "nem kellene utálni a szereplőket az Ő tökéletes életük miatt"? 

27994480_2307007852658464_225024981_n.jpg

Szóval ez a baj, hogy már a mesék világára is képesek az emberek féltékenykedni?
Vagy Bartos Erikának bele kellett volna vennie a szülők túlórái miatti stresszt, a munkanélküliséget, netán a világbéke fontosságát?

A kommentek között szerepelt még az a vélemény, hogy az Anna, Peti, Gergő könyveket hagyjuk meg a tündérmesék táborában. 
Felmerült bennem, hogy ha ezek az aranyos kis történetek, amelyek a szereplőkkel nagyrészt - gondolom - tényleg megtörténtek, mind tündérmesének számítanak, akkor vajon mi lehet a magyar, vagy nemzetközi valóság. Talán jobb, ha nem gondolok bele... 

Mindenesetre a mesék csodálatosak, és ha hihetetlen tündérmesére kell gondolni, az talán inkább a Hófehérke, a Hamupipőke, a 12 fejű sárkány és társai. 
Na, ott tényleg tudniuk kell a gyerekeknek, hogy ilyen a valóságban NINCS.
Ellenben élnek lelkes szülők: apuka, aki munka után nem kapcsolja be a TV-t és nem csattintja a sört; anyuka, aki élvezi a gyerekekkel töltött napokat, hónapokat, éveket; és tesók, akik nem veszekednek a nap minden percében. Ettől függetlenül ők sem tökéletesek, ahogy az életük sem, és ahogy senki sem az.

28080718_2307007812658468_202261986_o.jpg

Én azt mondom, hogy a mesék világa elképesztően nagy hatással van a gyerekekre és ne féljünk Nekik mesélni! Olyan mesét olvassunk a kicsiknek, ami nekünk is tetszik. Hisz az átéléssel és jól hangsúlyozott felolvasás nagyon fontos. Este együtt szárnyaljunk a képzelet világában, hiszen erre Nekik (és nekünk is) nagy szükségü(n)k van.
Ha nem tetszik az APG sorozat, keressünk mást, vagy találjunk ki fejből. Annak aztán olyan a tartalma és a nyelvezete, amilyennek csak jónak látjuk. 
Hajrá! Én imádom, mert úgy alakítom, ahogy szeretném és olykor meg is lepődőm magamon, honnan szedek ennyi hirtelen ötletet és élvezettel nézem a lányok elvarázsolt arcocskáját, ahogy látják a lelki szemeik előtt a kimondott eseményeket. :)  

27939419_2307028035989779_1767376972_n.jpg

Együtt lenni jó, mesélni jó! Anna, Peti, Gergő mesesorozat szerintem jó, és erre negatív sablont húzni már nem jó! Túlzások és sztereotípiák helyett keressünk alternatívákat, találjunk rá a saját stílusunkra és éljünk szeretetben.

A cikk beszerkesztésekor olvasottak alapján elővettem egy Anna, Peti, Gergő könyvet. Elolvastam a fenti gondolatok alapján, már kevésbé volt frusztráló, mint pár éve. Bevallom, Évi fején találta nálam a szöget, nem tudtam alkalmazkodni a történetek által sugallt tökéletességhez. Aztán a kisfiam elkezdte lapozgatni az évek óta „titkosított” könyvet és 1 órát olvasta folyamatosan – pedig fél óra olvasásra is nehéz őt néha motiválni alsósként -.
(a szerkesztő vallomása)

Évi korábbi cikkeit itt olvashatod el:
Következetesség, rendszeresség, nyugalom - Az esti rituálé kulcsa
A gyerekektől kapott csodák

Mesés cikkeket itt olvashatók:
9+1 cikk a népmeséről
Népmese a Facebookon
A mese varázsa
Mesét olvasni, mesét hallgatni öröm
Mesés hétköznapok
3 tipp hogyan tegyük különlegessé a népmese napját

 

logo.jpg

Kövessetek minket facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

Szólj hozzá

gyerekirodalom Anna Gergő Peti Bartos Erika Lipkáné Temes Évi