2016. júl 20.

Énekszó - otthoni zenei nevelés

írta: Kormos Rebeka
Énekszó - otthoni zenei nevelés

anya_enekel.jpg

forrás: www.carolamarashi.me

Hallgatom, mondom, eljátszom!
Avagy gyerekek zenei fejlesztése korai életszakaszban.

Foglalkozásaink egyik motívuma az éneklés. 
Sok motivációt köszönhetünk a Ringató programnak, amelyet ezen a területen a legjobbnak tartunk hazai viszonylatban. Itt az anyukák szakmailag kifogástalan zenepedagógusokkal, zenetanárokkal találkozhatnak országszerte, akik az énekszót hangszeres játékkal egészítik ki, így bővítve azoknak a gyerekeknek a tapasztalatait, akik élő zenével ritkábban találkoznak.

Anya énekelj!

Az anyukák énekhangja viszont egy olyan csodás hangszer, ami mindig "kéznél" van. Nyugalmat hoz, jókedvre derít és figyelemre tanít. Tapasztalatunk szerint a megvásárolható cd-k és dvd-k segítséget jelentenek és enyhítik az "én nem éneklek valami szépen" érzést.

Mire érdemes figyelnünk?

A növekvő gyerektől ne várjunk el többet, mint ami az életkorának megfelel: ha pl. egy 3 éves gyerek nem énekel még tisztán, így kerüljük a kijelentést, hogy botfülű, és ha zenére mozog, lássuk be ez az „átlagos” és „normál” fejlettségi szinteknek megfelel. Egyes gyerekek egyéni adottsága, zenei érzékenysége, érdeklődése nagyon is eltérő lehet. 

Csecsemőkor (születéstől 12 hónapos korig)

6 hónapos kort megelőzően is a gyermek a síráson kívül sokféle hangot ad, és a hangot mindig valamilyen mozgás kíséri. A csecsemő húzza a hangokat, aprókat sikongat. Az ismétlődő mozgásokkal ismétlődő hanglejtések keletkeznek.
6-12 hónapos korban a gyermek már nagyon sokféle hanglejtést, hangszínt, hangzót, és a felnőttől ellesett ritmust próbálgat. Hangcsúszkálással főleg nyílt magánhangzókat és hátul képzett mássalhangzókat mond, de megjelenik az ajakra szorított fogínnyel a vvv és mememe, mámámá is.
A mozgás és a hangadás szoros összefüggésben van egymással, a fejlettebb mozgású gyermekek általában többet hangicsálnak. 
A gyermek arra a hangra reagál a legszívesebben, amely sajátjához a legjobban hasonlít. Az éneklés hatására hallásuk is fejlődik, később ők is képesek utánozni a felnőtt hangját, a hangmagasságokat. 
A 11 hónapos gyermek már tisztán el tud lalaázni egy sokszor hallott dallammotívumot.
Azok a gyerekek, akik több mondókát és dalt hallottak, többféle hangot adnak és többször. A csecsemők a mondókákat, énekeket szájmozgással kísérték. Ez a mozgás kitűnő előgyakorlása a beszédtanulásnak. Amikor a totyogó viszonylagos biztonsággal lépked, akkor a testtartásában, mozgásában beállt változás a hangadásban is minőségi változást hoz, újabb hangot ad. 
Teendő: mozgással kísért játékokat játszani, énekelni, mondókát mondani a gyerekeknek. A csecsemőket nyugalmi helyzetben kell hagyni és fölötte, mellette (szemhatáron belül) tárgyakat mozgatva lehet énekelni. A gyermek fekvő helyzetében közel hajolva dúdolgatunk, ritmikus mondókákat mondunk. A nagyobbakkal lehet úgy játszani, hogy vezetjük a gyermek kezét és ezzel a mozgással kötjük össze a mondóka, dal hangsúlyait. 
Az itt megteremtett alapok átívelnek az anyanyelvi nevelés területére. Saját tapasztalatom, hogy járni már stabilan tudó kisfiúnk a séták során 1,5 évesen a szomszédságunkban lévő csacsit meglátva, mindig a "bőg a csacsi nagy eső lesz, lóg a füle nagy szél lesz" strófát formálgatta, ritmizálta s értelme "Nézd Anya! Ott a csacsi." lehetett. Amire volt versünk, mondókánk vagy dalunk arra mindig az adott költeményt kapta elő, sok vidám percet okozva ezzel környezetének.

A 12-18 hónapos gyermek blablaáiban már ismétlődő ritmus van, határozott hangmagasságot énekel, a kitalált hangcsoportokat motívikusan ismételgeti. Elválik az énekhang és a beszédhang: kisebb hangterjedelemben ugyan, mint a csecsemők fel-le csúszkáló hangja, de tisztábban kivehetők a hangmagasságok. A hangzók is változatosabbak már, megjelennek a felnőtt beszédének elemei. 
Fontos,hogy sokat játsszunk a gyerekkel, a mondókákat is mindig játékmozgással, jó tagoltan mondjuk. Az ölben ülő játékok (lovaglás, höcögtetés, csiklandozás, kéz és lábjátékok) ennek a kornak felelnek meg a legjobban. Ének közben éreztessük a mozgás lüktetését, a hangsúlyokat emeljük ki, amit mondjuk hangosabban. A beszédünk érthető, nyugodt legyen, a hangerő és a tempó fejezze ki  a beszéd tartalmát. A szavak értemét a kicsik a gesztusok, hanglejtés útján gyorsabban tanulhatják meg.
A tipegő korosztály számára egyre divatosabb a baba kézjelek tanítása, ami újabb szórakozási lehetőség gyermek és szülő számára. 

A 18-24 hónapos gyermek elkezd bizonyos hangmagasságon énekelni. Ezekben a halandzsákban már határozottan felfedezhető a beszédnek és az ismert éneknek a hangmagassága, ritmusa.
Ezeket a kis motívumokat számtalanszor ismétlik, közben sétálnak, kopognak, ringatják magukat, karjukat lóbálják, forognak. Ismert dallamfordulathoz másszótagot illesztenek, játszanak a hangzókkal, élvezik a hangadást, önkifejezés örömét.  
Néha a szöveg vagy a ritmus ismerős, és a dallam új vagy ennek bármely mixtúrája.
Megelevenednek a játékok, ha a tárgyak neve helyett utánzó  hangokat találunk ki. Örüljünk minden új kitalált hangnak, és játékos hangutánzásnak, mert ez a gyermek alkotókedvét bizonyítja.

A 24-36 hónapos gyermek már sok dalt, mondókát hallott. Néha egy-egy rövid dalt is elénekel, és nagyon szeret hosszasan „halandzsázni”, dúdolgatva játszadozni. A dallamokat szereti kiegészíteni, néha magát is beleénekli.
A mozgás és a dúdolgatás ebben a korban is mindig összekapcsolódik. A gyerek általában egy vers, dal ritmusát és dallamosságát összetartozó egységként előbb fogják fel, mint az egyes szavak értelmét. Ha ebben a korban a gyerekek bekapcsolódnak az énekbe, és nem énekelnek tisztán, nem kell őket kijavítani! Együttes éneklésre a gyermek egyéni habitusát figyelembe véve ösztönözzük. Megnyugtatásul, az óvoda kiscsoportjában – még egy teljes évig – csak önkéntes érdeklődés alapján vesznek részt a gyerekek az éneklésben. 
Az óvoda első évében tehát a gyermek zenei fejlettségét azzal mérjük, hogy:
-    Szívesen hallgatja-e az énekeket, a hangszerek hangját
-    Érzékeny-e a hangokra, zörejekre
-    Dúdolgat-e maga is, ha jó kedve van, kitalál- rigmusokat, ritmusokat magától
-    Szépen, tisztán ejti-e a szavakat, helyes hanglejtéssel beszél-e
-    Érzi-e a dallam vagy a mondóka lüktetését, tudja-e mozgásával követni.
Minden kisgyerek egyszer óvodás lesz, így érdemes a zenei képességek fejlesztésével előkészíti az óvodakezdést. A beszoktatási időszakot az énekes játékok kedves emléke is segítheti. Érdeklődjünk majdani óvónéniktől a kezdeti időszak dalkészletéről, hogy az óvoda kezdés előtti hetekben ezekkel ismerkedjünk vagy tovább élvezzük a bennük rejlő játéklehetőségeket. A gyermek így bizalmat fog mutatni új nevelő iránt, gyorsan kialakul köztük egy bensőséges, személyes  kapcsolat, ami mindenki javát szolgálja.

Játék ötlet

a7-680x728.jpg

forrás: www.danamadeit.com

A zenei nevelésben, de tágabb értelemben az auditív észlelés fejlesztésében egy egyszerű ötlet otthonra:
Ingyenesen letölthető segédanyag "Hang kereső játék" címmel.

Szeretettel ajánljuk Mondókás Könyvünket is. :)

logo.jpg

 

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

Mentés

Szólj hozzá

játék szülő észlelés gyerekek fejlesztés újrahasznosítás ritmus tapasztalás óvodás gyermekjáték ovis zenei nevelés tipegő családi játék zörej otthoni fejlesztés kisikolás auditív élszlelés észlelés fejlesztés zenei játék