2016. sze 28.

Mesét mondani, mesét hallgatni öröm

írta: Kormos Rebeka
Mesét mondani, mesét hallgatni öröm

2 kedvenc népmesénk

Mesét mondani, mesét hallgatni öröm.

Szeptember 30-án - most pénteken - Benedek Elek születésnapján tartják országszerte a Magyar Népmese Napját. Ennek apropóján osztjuk meg Veletek két kedvenc mesénket, ingyenes letölthetős anyaggal, feladatlappal kiegészítve.

dsc_1887.JPG
Mi is, a magunk eszközeivel igyekeztünk az elmúlt hetekben felhívni erre a figyelmet.
Ötleteket adtunk, inspiráló kitekintést biztosítani társ-területekre, mint a rajzfilmek világa.
Beszélgetésre hívtuk Boldizsár Ildikót, aki a meseterápia alapítója.
A játék-mese-tánc hármasában szerzett tapasztalatinkról bejegyzések és képzés formájában számoltunk be.
Persze mi is tudjuk, mesét mondani nem magától értetődő, mégis fontos belátni....

ujjak2015.jpg

A mesekincset az emberiség gyermekkorától napjainkig világszerte a mesemondók alkották, őrizték meg, fejlesztették tovább és hagyományozták nemzedékről nemzedékre. Mesemondó nélkül nem volt és nincs élő népmese. (Forrás: Romániai magyar irodalmi lexikon
Elek apó, maga is gyűjtötte a népmeséket, majd átformálta őket és így, írott formájában eljuthatott az "Óperencián túlra" is és generációk nőttek fel meséin. Munkássága inkább a gyerekirodalom körébe tartozik meglátásunk szerint, hisz a népmesék eredeti utalásit gyakran rövidítette, de írásai átmenekítettek valamicskét, a polgárosodó világ számára, a hagyományos tartalmakból. 

Bátorítás
Minden mesei alkalmunkat átszövi az alkotó, egymásra odafigyelő jelenlét, amelyben a mesélő, a hallgatóság és a foglalkozásvezető szinte játszanak egymással.
Megnyugtatásul, mi sem így kezdtük...
Először, az ember elmond egy mesét, egy kisgyereknek vagy saját gyerekének, aki aztán kéri azt még és még, és másik 1000+ alkalommal. Ilyenkor cifrázzuk, szaporítjuk a mesét vagy épp rövidítjük, mert "itt az elalvás ideje" és észrevétlenül beleszőjük magunkat, vagy az aznapi történéseket a mesébe.
A mi esetünkben, volt egy inspiráló alkalom, amikor a néptáncpedagógus és a mesemondó összetalálkozott és egy lelkes kis csapat visszajelezte, hogy tetszett nekik, amit kaptak és kérnek még belőle. Ez közel 5 éve volt.
Mára nagy a repertoár, kutattunk, tanultunk, tapasztalatuk, de a kedvencek azok maradtak, amiket mi is szerettünk azóta, hogy az eszünket tudjuk.

10469214_370528143124783_794865942595784353_n.jpg
Mesék, színezők és egyéb ötletek

Macskacicó
Széljegyzet: Egyes mesék a felnőtté válás más-más nehézségeit és buktatóit tárják elénk. Az állatvőlegény és állatmenyasszony típusú mesék legtöbbje a gyermekeket a párkapcsolati élet nehézségeire, a szexualitás gondolatához fűződő félelmek elűzésére készíti fel.
Az állatmenyasszony típusú mesékben a szerelmes férfinak különböző próbákat kell kiállni ahhoz, hogy a szerelmét elnyerhesse. A legkisebb királyfinak három próbát kell kiállnia ahhoz, hogy elnyerje a végső jutalmat, a
gyönyörű feleséget. A fiú, mint a legkisebbik a három közül, a legnehezebb feladatot kapja: az erdőben kell menyasszonyt szerezzen. Meg is találja, de macska képében. Végtelen szomorúságát a párjában való hite és kitartása győzi le, s végül el is nyeri a neki járó boldogságot. (Forrás:epa.oszk.hu)
Macskacícós színező és feladatlap. Klikk!

 

norveg-erdei-macska.pngEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ennek a királynak volt három fia. Hát ezek a fiúk már mind házasodnivalók voltak. A pincétől a padlásig színarany palotában, színarany trónteremben ültek.
Szép szál legény a legidősebb. A testvéröccse is derék ifjú ember. A legkisebb pedig olyan ’szállas’ , mint a gyújtott gyertya.
Az öreg király maga elé kérette a királyfiakat ebbe az aranyos terembe.
- No, fiaim, házasodjatok meg! Keressetek magatoknak illő feleséget. ’Egyőtök’ induljon a báróságba, ’másótok’ a grófság felé vegye az útját. Te legifjabb fiam indulj a kerekerdőn túlra.
Arany pálcájával irányt mutatott, minden fiúnak a részére egyet, és azt mondta, kinek amerre mutatott a pálcája, arra kell menni nősülni.
- Fiaim! A leányoktól egy-egy bokrétát hozzatok nekem mutatóba!
El is indult mind a három s mire kettőt pislantunk a két idősebb már hozta is a szépséges csokrokat.
Örültek is az idősebb királyfik, hogy rájuk mért feladatukat teljesítették, de az a legifjabb mihez kezdett a kerek erdőben. Volt ott délceg magas fa, vastag törzsű hársak, göcsörtös ezre éves tölgyek.
- Jajj, szegény fejemnek mihez kezdjek, kit keressek, hogy szép menyecskére leljek?
Így búsult magában és nagy odvas fa tövébe leült. Míg ott töprengett egy Macskacicó arra kényeskedett. Cirókodott.
- Ó, én kicsi mátkám, csak azt a szomorú szemed nem látnám! Mi dolgod itt, ahol emberi lélek nem jön s nem megy?
- Jajj, elárvult fejemnek. Feleségért küldött az Apám. De én itt ki találjak, hogy keressek a rengeteg mélyén? Nem elég, hogy találjak valakit, de még bokrétát is kössön s azt nekem adja, hogy Apámnak s bátyáimnak azt mutatván haza vihessem.
- Te legény! Válassz engem, megszedem az erdő ezüst, arany virágait s szebb csokrot vihetsz haza, mint a bátyáid.
- Ne bolondozz! Hogy szedhetne egy Macskacicó virágot, hogy köthetne bokrétát.
- Te csak pihenj le, majd én mindent elrendezek
A királyfi, csak lecsukta a szemét, csak pislantott egyet, mire a Macskacicó rákezdett:
- Ébredj fel! Kedvesem indulj hazafelé! Itt a csokor vidd el Édesapádnak!
A legkisebbik királyfi el is indult s mire gondolnátok egyet már az Apja veretes, aranyos tróntermében állt. Átadta a Macskacicó csokrát, amitől mindenkinek elállt a szava is.
De aztán épp hogy megmelegedtek kicsit otthon, a király újra elküldte a királyfiakat, hogy most keszkenőt hozzanak a leendő menyasszonyiktól. Azok nyakukba vették az utat s siettek, hogy Apjuk kérését teljesítsék. A mi királyfink annyira nem sietett, mert emésztette a bánat, hogy ugyan a Macskacicó hogy lenne képes szőni, hímezni neki egy menyasszonyi kendőt. Ezzel a bánattal érkezett el megint az erőhöz.
- Ó, én kicsi mátkám, csak azt a szomorú szemed nem látnám! Mi bajod?
- Jajj, elárvult fejemnek. Az Apám most menyasszonyi kendő kér leendő menyeitől. Azt sem tudom hová legyek, hogy ezt a kérését teljesíthetném.
- Te csak pihenj le, majd én mindent elrendezek.
A Macskacicó egész háza népét magához hívatta. Jöttek is a fehér, fekete, tarka-barka, foltos és pettyes cicák. Az egyik font, a másik szőtt, hímzett, így készült az arany-ezüst szálakból szőtt kendő.
Ezalatt a másik két királyfi már megjárta az utat és a báró meg a gróf kisasszonyoktól hozták és bemutatták a kendőiket az Apjuknak.
- Ébredj fel! Kedvesem indulj hazafelé! Itt a kendőm vidd el Édesapádnak!
A krályfi nem is gondolkodott csak sietett haza.
- Fiaim! A leányoktól a csokrokat, kendőket meghoztátok, de most már a leányokat szeretném látni, aki a házhoz hoztok. Induljatok tüstént!
A legények úgy nyargaltak, mint a gondolat, hisz szerelmetesek voltak a leányokba, alig várták, hogy újra láthassák egymást. A legkisebbik királyfi pedig úgy ment, mint akit ütnek. Gondolta, neki bizony világgá kell mennie, ha az Apja meglátja a Macskacicót, aki neki eddig a mátkaságban segített.
- Ó, én kicsi mátkám, csak azt a szomorú szemed nem látnám! Mi bajod?
- Most már biztos, hogy Atyám haragja lesújt rám, merthogy is vihetnélek én téged, Macskacicót bemutatni, mint leendőbelimet.
- Te csak pihenj le, ne aggódj, majd én mindent elrendezek.
A trónteremben ennyi boldog arcot már rég lehetett látni, mint amikor a két legidősebb királyfi megérkezett és bemutatták leendő feleségeiket.
A jegyes lakoma már nagyban tartott, amikor a legkisebbik királyfi nyugodt szendergéséből felébredt. Megpillantott egy igen-igen széplányt, akinek már a ruháján is látszott, hogy királylány.
- Édes Rózsám! Hogy kerülsz te ide s nem láttál-e egy Macskacicót erre cirókodni?
Nézzetek már oda! Hogy lehet egy ilyen széplánynak bajusza s fekete orrocskája?
- Ó én kicsi mátkám! Gonosz varázslattal Macskacicónak kellett lennem egész háznépemmel együtt, mindaddig, amíg egy legény engem feleségül nem választ. Te engem ugyan kénytelen, kelletlen elfogadtál s most vihetsz tisztességgel Atyád elé.
No, hát, hatlovas hintón indultak a palotába. Ott volt ám készülődés, lakodalomba hívogatás, sürgés-forgás.
Kerekedett olyan lakodalom, hogy 3 nap 3 éjjel tartott. Három menyasszony, háromszor- három pár cipellőt eltáncolt s bizony még a kisördög is eljött, hogy a jó húslevesből belakhasson.
Itt a mese vége, eredjetek ki a rétre s ott vigadozzatok!

 

Kőleves
Széljegyzet: Zárványként őrizte meg az a népmesénk az egykori "főzés" technológiáját, melynek címe: Kőleves. A katona, aki betegen vándorol levest szeretne főzni, de hozzá semmije sincsen. Kér tehát az egyik faluban, répát, zsírt, tarhonyát, még egy kis szalonnát is, azzal a szóval: "Kőlevest szeretnék főzni, ni itt, ezzel a kővel" s letesz az asztalra egy öklömnyi követ. Meg is főzi, a végén még kolbászt is kap bele, s szét is osztja a maradékot. E mese azt a kort őrzi, amikor még nem volt edény, amit tűzre tegyenek, hanem a mélyedésbe dobott föltüzesített kövekkel főzték a levest. (Forrás: Wikipédia)
Kálmány Lajos: Alföldi gyűjtése című munkájának egyik szegedi kincsét adjuk közere, amely az adatközlő szája íze szerint került lejegyzésre, a mesemondó egyediségének is teret hagyva.
Számunkra ez a mese az emberi leleményességről, és arról a képességről szólnak, hogy segítséget kérjünk, cselekedjünk nehéz élethelyzetünkben is.

125vas.jpg



Mátyás királ szögény embörhön mönt, kért tűle ëgy kis levest; de a szö- gény embörnek még az së vôt, nem vôt sömmije së: „Nem alhatok, nincs sömmim së!” „Nem köl ahhon csak ëgy kis kű, hozzanak be ëgy darab küvet, majd’ főzök én!” Behosztak ën nagy küvet. „Nem köl akkora, csak ëgy kicsi” – osztán adott nekik pészt, hozzanak a bôtbû lüsztöt, mög zsírt. Mátyás királ hozzá fogott főzni, levest, kűlevest. Mikor mögfőtt, hítta űket önni, de nem möntek, csak maga övött Mátyás királ, levest, kűlevest; akkor êmönt, hagyott a fazékba nekik is, monta, hogy ögyék mög. Mikor odamöntek, nézik a levest, hogy mijen az a kűleves, hát az ajja tele vôt aranynyal, mingyár tutták, hogy Mátyás királ járt náluk.

Jó mesélést kívánunk és sok-sok csillogó szempárt!

14322394_675240442653550_3524850562269498947_n.jpg

Kövessetek minket facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

 

Mentés

Szólj hozzá