2017. már 22.

Mese, mint rituálé 2. rész

írta: Kormos Rebeka
Mese, mint rituálé 2. rész

Tematikus csoportot indítottunk Népmese címmel amely immár 2000 feletti tagot számlál. A szakmai (pedagógusok vagy népmesékkel foglalkozók) közösség mellett a szülők is képviseltetik magukat, amely nagy öröm számunkra.
A népmese műfajával sokan és sokféle szempontból foglalkoztak már. A mi célunk az, hogy a szülőket, pedagógusokat segítsük, hogy maguk is meséljenek és ez az életük részévé váljon. Rengeteg kérdéssel szembesültünk az elmúlt hetekben, amelyekre igyekszünk e cikksorozatban válaszokkal szolgálni.

222bd311ba69997c0f7286058e438d00.jpgforrás: www.pinterest.com

Milyen a jó mese?

Aki kisgyerekeket nevel vagy oktat sokat töpreng ezen a kérdésen. A népmesék és műmesék között dúskálhatunk, mert ma már nyomtatott formában szinte minden igényszinten hatalmas a választék. 
A mesélés előtt érdemes meggondolni, kinek és mit olvasunk fel. Mert valljuk be, az esti rutin vagy az intézményi keretek között legtöbbször a felolvasásra van energiánk.

Az elmondott, fejből mondott mesék és népmesék témáját külön fogjuk majd érinteni.

Korosztályra szabva


Totyogók figyelmét az igen rövid állatmesék, esetleg ritmusos, verses formába szedett történetek ragadják meg. Pl. Pósa bácsi verses meséi. Zelk Zoltán: A három nyúl. 

Óvodásoknak a fabulák és a tündérmesék kifogyhatatlan tárházat biztosítanak. A gyerekirodalmi könyvespolcok is bővelkednek ennek a korosztálynak szóló kiadványokkal. Pl. Berg Judit Lengéi, akár négy évszakon át, A só című népmesénk, vagy a Rókánés történetek. 

Iskolásoknak már nagy mulatságot szokott okozni a falucsúfoló mesék hangulata vagy a Krisztus urunk a Földön járt és más novellamesék. Fekete István műveit is szívből ajánljuk.

A fiatal felnőttek talán életkori sajátosságaik miatt nem igazán vonhatóak be egy "mesemondásra", felolvasásra, de maguk is igen szélsőséges olvasmányokat választhatnak. Azért halkan jegyzem meg, hogy középiskolások is szívesen hallgatják a hosszabb varázsmeséket, amelyek a párválasztás viszontagságaira is sokféle mintával szolgálnak és a mesehősök fejlődésével teljesen azonosulni tudnak.

A felnőtt korosztály a pajzán és tréfás mesék világa felé fordul vagy keresi azokat a különleges történeteket, amelyekben a mesei elemek is beleszövődnek, mint pl. a Parasztbiblia

A népmesét kimeríthetetlen forrásnak látjuk, mert amikor az ember azt hiszi, hogy egy mesének már nem lehet több verziója, hirtelen valakinek az emlékezetéből felsejlik egy másik változat. Ahogy az ő nagymamája mesélte... A mesemondó egyedisége (élettapasztalata, kulturális közege és közössége) szerint a mese más hangsúlyokat kap, így valóban önálló meseként vagyunk hajlamosak ezt követően tisztelni és felidézni.

Néhány korábbi írásunk a témában: 
Apa-lánya mesék
Kreativitás, kockázatvállalás, közösség
Mesemondás 3 lépésben

2015-01-30_11_01_50.jpg

Népmese, mi'fán terem?

Definíciók helyett nézzük, hogy neked kedves Olvasó mi volt az első asszociációd... felreppent az a "kecskeméti" madárka? Akkor a 70-es években voltál gyerek vagy épp akkor nevelted a gyerekeidet.
Az idősebb generáció a Grimm és Andersen mesék világába kalandozhatott, az európai mesekincs magyarra fordított változataiba. A szerencsésebbek pedig nagy mesemondóktól hallhattak élő mesemondást vagy saját nagyszüleik mondtak egyszer-egyszer mesét nekik a hosszú téli estéken.
Egy biztos, hogy az a gyermekközpontú mesefogalom nem létezett korábban, mint ami ma kitölti a tudatunkat. Mert a felnőttek, idősebb testvérek meséltek, amit meséltek, és a kicsinyek annyit hasznosítottak fel belőlük, amit saját tapasztalataik szerint képesek voltak. A szimbolikusan megfogalmazott, pajzán "arany fészek" "arany madár" históriája nem igen bírt nekik többlettartalommal, legfeljebb érezték, hogy itt valami csalafintaság van, ha felnőttek azon kacagnak, hogy a legénynek oda lett az "arany madara". Ezt a példát egy mesemondó barátunknak Kárpátis Zsilviának, a Meselátó Bábtársulat alapítójának köszönhetjük.
A népmese sokak számára ijesztő, zavarba ejtő és félelmetes képzetet kelt, mert szimbólumai a feledésbe merülnek és sok esetben már a mai szülőknek sincs élő tapasztalásuk, ezáltal helyes tudásuk sincs, arról hogy mit is üzen az a mese. Őket megnyugtathatjuk, hogy a gyermekkorban még értjük és be tudjuk fogadni a mesék üzenetét. A gyermeki fantázia, a belső képalkotás, képzelgés pedig alapja sok későbbi képességünknek, mint a kreativitás, az elvont gondolkodásra való képesség vagy egyszerűen az olvasásnak, mint funkciónak. Lelki szükségletként pedig a legfontosabbnak tartjuk, hogy a felnövekvő generáció önmagát bátor és cselekvőképes "mesehősnek" tekintse.

Jövő szerdán is lesz BLOGSZERDA! :) Várunk vissza!

logo.jpg

Kövessetek minket facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

 

 

Szólj hozzá

mese gyerekirodalom népmese tündérmese fabula parasztbiblia műmese meselátó társulat falucsúfoló krisztus urunk a földön járt rókáné mese varászmese pajzán mesék