2017. sze 06.

Sok-sok mese és játék dióval

írta: Zsótér Boglárka
Sok-sok mese és játék dióval

Diós ötleteket gyűjtöttünk össze, hiszen itt az ősz, éppen aktuális a gyerekekkel a dióról beszélgetni, a dió segítségével alkotni, diós meséket mondani, diós játékokat játszani.

heart-health-walnuts.jpg

Forrás: eattihis.com

Három szakmai Facebook-csoportban is feltettük a kérdést arról, ki milyen diós mesét, játékot ismer. Első sorban népmesére és népi játékokra voltunk kíváncsiak, de végül nagyon sok egyéb ötlet is érkezett, ezeket igyekeztünk egy bejegyzésben összefoglalni. Az igazság az, hogy az eredeti kérdés nem is a miénk volt, hanem egy kedves pedagógusé, aki az óvodájuk nevéhez hűen kezdett diós ötletek gyűjtésébe, reméljük, neki is segítség lesz ez a bejegyzés. :)

Tavaly mi is írtunk őszi kézműves ötletekről, de akkor még csak érintettük a dió témát. A dióhajó nagyon megtetszett nekünk, ezért is került a pompás ötletek közé egy évvel ezelőtt.

Nézzük sorban a játékokat:

Dombon törik...

Dombon törik a diót, a diót,
rajta vissza, mogyorót, mogyorót,
tessék kérem megbecsülni
és egy kicsit lecsücsülni,
csücs!

 

Kiszáradt a diófa....

Kiszáradt a diófa,
nem játszhatunk alatta.
Majd megújul tavaszra,
majd játszhatunk alatta!

 

Dió, dió, só, só

Az egyik csoportban egy kedves pedagógus ajánlotta a következő mondókát, mi ezt eddig nem ismertük, ezúton is köszönjük. :)

Dió, dió, só, só.
Dió, dió, mák, mák.
Dió, só, dió, mák.
Dió, só, mák.

A diónál ökölbe szorított kézzel koppantunk az asztalra, a sónál nyitott kézzel a tenyerünkkel, a máknál a kézfejünkkel ütjük meg az asztalt. Figyelemfelkeltés, figyelemfejlesztés szempontjából is nagyon jó ez a mondóka.

Kopogj a dióval!

A jatsszunk-egyutt.hu gyűjteménye számos ötletet tartalmaz, amelyet Ti is kipróbálhattok. Egyet mi is kiemeltünk közülük:

Így törik a diót ropp-ropp-ropp,

Így meg a mogyorót, kopp-kopp-kopp.

Amikor az ötleteket gyűjtöttük, többen is meséltek arról, hogy a mondókákat diókopogtatással kísérik. Ezt a módszert mi is alkalmazzuk, akár később, iskolában is, énekórán. Próbáljátok ki Ti is!

Ügyességi játékok dióval

A lenvirag.blogger.hu oldalon, Napról napra óvoda címen számos ötletet ismerhetünk meg, és van diós gyűjtemény is.

Az egyik kedvencünk ebből a sok-sok jó ötletből a lábtorna, bár tény, hogy nagyobb mennyiségre van szükség ahhoz, hogy valóban kifejtse hatását és a gyerekek (pedagógusok:)) is élvezzék. Szintén itt kerül ajánlásra Orosz Péter könyve. Sok jó ötletet külön is kiemelt a Napról napra óvoda írója, egyet mi is átemeltünk ide, mert ezt többször kipróbáltuk, és több korosztályban is jól működött. Íme:

Diók a kosárban

Egy kisebb szakajtót vagy kosárkát rakjunk tele diókkal. A játék annál érdekesebb, minél több dióval játsszák. A játékosok üljék körbe a kosárkát, és kezdjenek el a diókat kivenni a kosárból. Egy játékos addig húzhat folyamatosan, amíg a többi golyó meg nem mozdul. Csak annak a golyónak szabad megmozdulni, amelyet éppen ki akarnak venni a kosárból. Vigyázzunk, ne lökjük meg a kosarat vagy az asztalt, amin a kosár áll. Mert akkor elromlik a játék.

A játék addig tart, amíg golyó van a kosárban, s az nyer, akinek a játék végére a legtöbb diót sikerült összegyűjtenie.

Diótorna és ügyeskedés dióval

Szintén a jatsszunk-egyutt.hu oldalon, külön gyűjteményben található számos olyan játék, amelyet dió segítségével játszhatunk. Azért is hasznosak ezek a leírások, mert sokat később, az évszakok vagy a feldolgozott témák alapján más eszközzel is játszhatunk.

 2963641880_7d2c596034_z.jpg

forrás: crafthubs.com

És most nézzük a meséket és verseket!

 

A három dió (magyar népmese)

Volt egyszer egy igen-igen szegény ember. Olyan erősen szegény volt, hogy a három árva gyermekén kívül egyebe sem volt. Még azokat sem tudta mivel eltartani. Egy nap azt mondta nekik:

- Na, fiaim, vegyétek az utat elejetekbe, s menjetek, ki merre lát, mert én nem tudlak titeket tartani. Nincs mivel, mert én szegény ember vagyok.

El is ment a három testvér, s mikor egy keresztúthoz értek, azt mondták, hogy három esztendő múlva itt találkoznak, s akkor meglátják, ki mit szerzett. El is váltak, elmentek, ki merre.

Mikor betelt a három esztendő, eszébe jutott a legkisebb fiúnak, hogy haza kell indulnia. Egy öregembernél szolgált. De olyan becsületesen szolgált, hogy örökké jobban megcsinált mindent, mint ahogy mondták. Egy nap az öreg elé állott.

 
- Na, öregapám, betelt a három esztendő, s immár el kell mennem, hogy találkozzam a testvéreimmel. Amit megérdemlek, azt ad nekem fizetségbe.

Az öregember fel is kelt, elővett háromszáz aranyat, három diót, s letette az asztalra.

- Na, fiú, ha a pénzt elveszed, tudd meg, nem adom tiszta szívből. De ha elveszed a diót, azt tiszta szívből adom.

A fiú azt gondolta magában: ,,Amilyen tiszta szívből én őket szolgáltam, ha olyan tiszta szívből találja adni a diót, akkor azt veszem el." Mondja is a fiú:

- Na, maradjon békével, öregapám! Elveszem a három diót, mert azt tudom, tiszta szívből adja, s ha élünk, még megtérek ide.

- Járj békével, s az Isten adjon szerencsés utat, de én tudom, hogy ide hozzám soha meg nem kell térned.

Ment a fiú a keresztúthoz, s összetalálkozott a testvéreivel. Kérdik is egymást, ki mit kapott, mutassa meg. Testvérei elővették a sok aranyat, ő pedig a három diót. Kezdték szidni a testvérei, hogy három esztendőt három dióért szolgált.

- Nem baj, én ezt is szeretem. Nekem ez is jó, mert tiszta szívből adták.

A testvérek elzavarták a kisebbet, hogy ne egyszerre menjenek haza, mert ha édesapjuk meglátja a három diót, nem állja meg szidalom nélkül.

A kicsi bement az erdőbe, megvárta, míg testvérei előremennek, majd ő is elindult utánuk. Mentében megéhezett, de étele nem volt. Egy kúthoz ért, s azt gondolta magában: ha nincs mit egyen, legalább igyon. De mi jön eszébe? Törjön csak meg egy diót, megeszi, arra csak jobban esik a víz.

Elő is veszi a diót, de mikor megtöri, megrémül. Csorda juh kezdett kifolyni belőle. Csengettyű a nyakukban, de annyi volt, hogy nem is tudta megolvasni! ,,Ej - gondolta magában -, van mivel édesapámhoz hazamenjek." Elfelejtette a szomorúságát, étlenségét, csak mehessen haza.

Az úton eszébe jutott, hogy még egy diót meg kéne törni. Mikor azt is megtörte, marhák kezdtek kifolyni belőle, s ökrök. Legutoljára egy szekér, két szép ökörrel befogva. Felült a szekérre, a juhok s a marhák, mintha parancsra tennék, olyan szépen ballagtak utána.

Közel a házhoz eszébe jut a harmadik dió is. ,,Törjem csak fel ezt is, ne vigyem épen haza." Abból meg egy világszép leány szállott ki. Mikor a fiú meglátta, úgy megörvendett, azt se tudta, hol van.

Mikor a másik két testvér hazaért, éppen csak megmutatták az aranyat, ki mit kapott, hát csak megérkezett a kisebb is. Egy esztena juhval, egy csorda marhával, s egy szép leánnyal az ökrös szekéren. Megijedt a két testvér, mikor meglátták, hogy honnét kapta ő azokat, mert mikor elváltak, csak három diója volt.

- Ugye, mondtam én nektek, hogy azt tiszta szívől adták. Nem lehet, hogy az ember csak a pénznek örvendjen. Abból a három dióból kelt ki minden, amit itt láttok. Most kacagjatok, ha tudtok!

Elindult a másik két testvér is, hogy megkeressék az öreget, akinél szolgált, de sem az öreget nem kapták meg, sem ők nem tértek meg többet soha.

Kisebb öccsük otthon maradt, s eltartotta édesapjukat is haláláig. S ő maga máig is él, ha meg nem halt. Még most is feji azt a nagy esztena juhot.

 

Várfalvy Emőke: A diófa és a varjú



A Varjú ült az ágon lesett a Diófára,

De jó lenne egy nagy dió vacsorára!

Várja türelmesen a száraz faágon,

A sok érett dió végre földre szálljon.

Korog már a gyomra, szomorúan károg,

Közelebb repül az öreg Diófához,

Adj nekem egy diót, nagyon éhes vagyok,

Ha nem adsz most ennem, biztos éhen halok.

Rendben, adok neked, de előtte kérlek,

Dalolj csak valamit, kedvencem az ének,

A madárdalnál nincs szebb ezen a világon,

Énekelj hát nekem, dióért kívánom!

A Varjú nekifogott hát a dalolásnak,

Hogy kedvére tegyen az öreg Diófának,

De bárhogy próbálta csak károgott egyre,

S nagyon igyekezett, hangokat keresve,

Nem sikerült megtalálni a dallamot sehogy,

S az öreg Fa biz’ neki diót nem adott.

Ejnye, hát ezt mi volt, tán gúnyolódsz rajtam?

Eredj innen, e zajt még egyszer meg ne halljam!

Még hogy diót adjak, ilyen borzadálynak,

Hogy nevezheted magad, ilyen hanggal madárnak?

Eloldalgott a Varjú s találkozott a Széllel,

A legnagyobb, s legügyesebb természet-zenésszel.

Ne szomorkodj Varjú, szedek diót neked,

Nem bűnhődhet senki, amiről nem tehet,

A Szél rázta a fát s csak potyogtak a szemek,

S a Varjú boldog volt, hogy végre mégis ehet.

 

A fenti mese és vers a cinege.blogger.hu oldalon is megtalálható egy remek gyűjteményben a 'Kincsek és kacatok óvodáknak' összeállításában.

Úgy döntöttünk, a diós kézműves ötletekkel már nem terheljük ezt a bejegyzést, inkább készítünk egy külön gyűjteményt. Reméljük, hasznotokra vált a sok játék és mese, valamint az ezeket összegyűjtő oldalak összegyűjtése. :)))

Ha még nincs meg Nektek, szeretettel ajánljuk Őszi válogatásunkat, amely egy letölthető füzet, mesével, kézműves ötlettel, játékokkal, mondókákkal. Képekkel, kottával színesítve. Külföldön élő szülőknek és pedagógusoknak kifejezetten hasznos, hiszen fizetés után azonnal megkapják a linket, nincs postázás, postaköltség.

Szeptemberi 30 órás akkreditált továbbképzésünkre van még hely! Jelentkezz most!

 pedagogus_tovabbkepzes_november_16-18.jpg

 

Ne feledjétek, a Pompás Napok csapata házhoz is megy!

Hívjatok minket bizalommal!

Jövő szerdán pedig ismét BLOGSZERDA! Várunk vissza!

 logo.jpg

www.pompasnapok.hu

Facebook.com/Pompasnapok

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Szólj hozzá

gyerek ősz gyerekek iskola figyelem dió óvoda diófa mondóka őszi óvodás pedagógus népi játék mondókák diószedés ügyességi játék mondókázás alsós őszi játék népi mondóka