2018. máj 16.

Hogyan neveljünk olvasó gyereket?

írta: Kormos Rebeka
Hogyan neveljünk olvasó gyereket?

Az olvasási készség és a helyes szövegértés korai mesehallgatással megalapozható. Minél több mesét, történetet hall egy gyermek egészen pici korától kezdve, annál könnyebben veszi az akadályokat az olvasás tanulásakor, és annál nagyobb kedvvel veti majd bele magát a szövegek önálló felfedezésébe.
Náfrádi Anikó és Kormos Rebeka cikke.

meseolvasas.jpg

Hogyan lesz jó olvasó a gyermek?

Az a gyermek, aki nem tudja elképzelni amit hall vagy olvas, elveszíti érdeklődését, nem tudja értelmezni a szöveget. Nem fog szívesen olvasni, és nem lesznek sikerélményei ezen a területen. Ezért kulcsfontosságú a képalkotó képesség megőrzése, amellyel eredendően minden kisgyermek rendelkezik. A képalkotó képesség sérül, amikor túl sok kész, külső képet kapnak a gyerekek (azaz túlságosan kidolgozott illusztrációk a mesekönyvekben, rajzfilmek, animációk). Fontos, hogy hagyjunk teret a belső képek megjelenésének és a fantáziának. Önmagában a mesehallgatás (ahol csak a saját belső képeire hagyatkozhat a gyermek) fejleszti a képzelőerőt, növeli a szókincset, segíti a fogalmazási készségek és a szövegértés fejlődését, ami mind elengedhetetlen feltétele a későbbi önálló olvasásnak, és szövegértésnek.
Boldizsár Ildikó nevét sok meseszerető jól ismeri. Ajánljuk a témában megjelent írását, Hogyan segítik a népmesék az értő olvasást és az olvasóvá válást ? címmel. A tanulmány mély szakmaisága mellett új utakat nyithat meg a szülők számára a megértéseben, a pedagógusok számára pedig további inspirációt jelenthet, hogy a népmesékkel saját oktató munkájukba is beépítsék.

Milyen a jó mese?

Egy mese, vagy bármely elmondott történet akkor igazán jó, ha élő. Így tud szívtől-szívig, embertől-emberig, mesemondótól, a hallgatóig eljutni. Ehhez persze kell a mesehallgató, kell a mese, és nagyon nagy szerepe van a történet átadójának is. Szülőként, pedagógusként leginkább arra a részére van hatásunk, hogy mi hogyan vagyunk ebben jelen. Az örömteli együttlét a legjobb alap a közös élményhez. Az elevenen, a gyerekek érdeklődésére számot tartó mesemondás magával ragad mindenkinek. A jól megválasztott történetek pedig további "nyereséggel" járhatnak. 
Tapasztalataink szerint amikor a felnőtt belevág ebbe a "kalandba" a gyerekek hálásak egy felolvasott versért, rövidke történetért. Fokozatosan vezessük be a gyermek hallgatóságot a mesehallgatásba, mert - bár a gyerekek ösztönösen legtöbbször jól élik meg ezt az új helyzetet - a több oldalas mesék meghaladhatják az apróságok figyelmének határait.

5-7 éveseknek - állatkák a nyerők

Az állatszereplős népmesék jó indításnak bizonyulnak az óvodás, kisiskolás korosztály számára.

8-10 éveseknek fő a humor

A nagyobb lurkók, 8-9 évesek már értékelik a humoros és furfangos elemeket tartalmazó meséinket, pl. Mátyás királyról, huszárokról vagy a Rátóti csikótojásról szóló meséket. A varázslatos történetek a legkisebb fiakról és szorgos leányokról szintén jó választás ennek a korosztálynak. Mesetárunkban találhattok erre néhány példát.

11+ éveseknek még több humor és varázslat

A kiskamaszokat néha igazi kihívás mesehallgatásra rábírni, főleg ha korábban nem volt ilyen tapasztalatuk. Komolyan kell őket venni és vagy végtelenül tréfás történetet kell választani a "bolond" ördögről, vagy a Fehérlófiát kell érzelmesen előadni.

14 év felett mondák minden mennyiségben

A kamaszok már valódi kihívást jelentenek és életkori sajátosságaik szerint már a saját korosztályuk visszajelzéseire koncentrálnak. Választhatunk, hogy közös videó-feldolgozós, élménypedagógiai elemeket bőven tartalmazó, drámajátékokkal tűzdelt projektekbe vonjuk be őket vagy halkan örülünk, ha rongyosra olvasnak egy-egy mondákat tartalmazó könyvet és ugrásra készen várjuk, mikor pattan ki egy megvalósításra váró ötlet a fejükből, amihez asszisztálunk és éjszaka nem alszunk ;) 

Emellett az is a mi felelősségünk, hogy mihez adunk hozzáférést a gyermekek életében. Ha nem engedjük be életükbe túl korán a rajzfilmeket, számítógépes játékokat, mobiltelefonokat, sokkal tovább tudnak abban a védett világban élni, ahol még nyitottan és szívesen hallgatják a nekik való népmeséket, legendákat, történeteket.

11406965_487156908128572_4379663124043427136_n.jpg

További érvek a mesék mellett

A mesék nagy mértékben járulnak hozzá a későbbi tanulási képességekhez. Nagy divat manapság az érzelmi intelligenciát fejleszteni. Azonban Gardner ennél jóval több intelligenciaterületet különböztet meg.
A népmesék ezen intelligenciaterületek mindegyikét „fejlesztik”, annak ellenére, hogy nem ez az elsődleges funkciójuk.

A népmesék hallgatása, olvasása fejleszti:

  • a nyelvi intelligenciát (nyelvtani, grammatikai tudás, fogalmazási képesség),
  • a matematikai intelligenciát (hiszen a népmesék az absztrakt gondolkodás képességét is elősegítik),
  • a téri intelligenciát (térbeli, vizuális információk észlelése, tájékozódási képességek),
  • a zenei intelligenciát (a verses mondókák, formulamesék a hangok érzékelését, modulálását segítik),
  • a testi kinesztéziás intelligencia (az érzékszervekkel való tapasztalást is erősítik a mesék),
  • az interperszonális intelligencia (embertársaink megértését támogatják),
  • az intrapszichés intelligencia (önismeretet képesek fejleszteni, a saját belső motivációkkal való megismerkedést, az érzelmeinkhez való (vissza)kapcsolódást segítik),
  • a naturalista intelligencia ( a természethez való viszonyunk intelligenciaterülete),
  • a spirituális intelligencia (a népmesék bemutatják, hogy a világnak nem csak látható része van, segít megtanulni érzékelni a láthatatlanban lévőt is),
  • és az egzisztenciális intelligencia (az egész világegyetemmel való összefüggésében képes látnia magát a meséken keresztül).

    sator_a_szobaban.jpg

Nyárra tekintettel

A fenti érvelések mentén értjük, miért is vágyjuk ösztönösen annyira a mesék lélekmelengető képeit. “Egyszer volt...” -kezdjük a mesénket, amelyben a legokosabb, a legjobb vagy legügyesebb mindig diadalmaskodik. A világ kibillent rendje helyreáll, az igazság győz. „Egyszer volt...” - mondjuk, és bizakodunk abban, hogy egyszer megint így lesz! Nyári alkalmainkon így is lesz.

inspiracio_3.jpg

Pedagógus továbbképzés, konferencia:

június 8. - Hatvan, Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál: 5 kredit pontos képzés a Lippogóval közösen.
július 21. - Budapest: 5 kredit pontos előadás 3 népmese módszertani feldolgozásán, avagy a népmesék, népi játékok és tárgyalkotás komplex használata óvodában és alsóban címmel.  Az előadás díja 8.000 Ft. Ha egy intézményből 2-en vagy többen jelentkeztek, akkor fejenként 6.000 Ft a részvételi díj. Jelentkezni a pompasnapok@pompasnapok.hu címen lehet. 
augusztus 13-15. - Budapest: 30 kerdit pontos továbbképzés, melynek címe: A népmese, a népi játék és a tárgyalkotás ötvözésének lehetőségei óvodában és alsó tagozatban - A képzés díja 35.000 Ft. Jelentkezni a pompasnapok@pompasnapok.hu címen lehet, 15.000 Ft előleg befizetése mellett (határidő június 25.). 
augusztus 21. - Ócsa, Ócsai Tájház: 5 kredit pontos előadás. Készüljünk együtt a magyar népmese napjára! Az előadás díja 8.000 Ft. Ha egy intézményből 2-en vagy többen jelentkeztek, akkor fejenként 6.000 Ft a részvételi díj. Jelentkezni a pompasnapok@pompasnapok.hu címen lehet. 

Táborok:

augusztus 27-31., Budapest, F20 - Kispesti Ifjúsági Klub: Óvodából meseországba - iskolaelőkészítő tábor 6-7 éveseknek.
Bővebb információ: Náfrádi Anikó: 70/ 5572-869.


Várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni.

Jövő héten is lesz BLOGSZERDA! Várunk vissza!

logo.jpgwww.pompasnapok.hu

Facebook.com/Pompasnapok

Szólj hozzá

olvasás tábor népmese olvasóvá nevelés élménytábor mese tábor iskolaelőkészítő tábor Hogy vegyem rá a gyereket az olvasásra 2018 nyári tábor