2019. ápr 03.

Pompás, hogy mi mindenre jó a népmese!

írta: Kormos Rebeka
Pompás, hogy mi mindenre jó a népmese!

"a valóság lényegének megragadására"

(Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök, 1974, Kriterion Könyvkiadó)

Mint ilyen, pedig alkalmas arra, hogy rámutasson az élet színére és fonákjára. Legyen szó a legegyszerűbb hétköznapi eseményről vagy az élet egészét érintő kérdésről - e kettő néha fedi is egymást - a népmesék megoldási utakat mutatnak számunkra. Népmeséink rétegesen rejtik magukba üzeneteiket. Jelképességüket az évszázadok múlása, a világ nagy gondolkodási folyamatai erősen befolyásolták, mondhatni elfedték.
A mesékkel foglalkozók egységesen egyetértenek abban, hogy az élő szóbeliség az, amelyben a mesei üzenet hat és alakul, a mesemondó és hallgatósága közös tudata, tudása szerint.

20190402_000532.jpgIllusztráció az idézett könyvek borítói.

"A mese amíg él, mindig üzenetet hordoz." 

(Nagy Olga: A táltos törvénye - népmese és esztétikum, 1978, Kriterion Könyvkiadó)

Ma nagy fába vágja a fejszéjét az, aki a népmesék valaha élő hagyományát szeretné megélni. Nem lehetetlen, de igen sűrű erdőn vezet keresztül az útja - hogy stílusosan mesei képpel éljünk. Kutatási sokszínűséggel találja szembe magát az érdeklődő, amikor néprajzi, szociológiai, pszichológiai, pedagógiai és elvont tudományos kutatási eredményekről olvas vagy tanul. A tudományos megközelítés bizonyító erejű lehet, mégis tévhitek és félreértés, értetlenség veszi körbe ezt az esszenciális műfajt.
Miért is foglalkozzon a mai, modern ember az "egyszer volt, hol nem volt"-tal? 
Hisz él a köznyelvben az a legyintő érzéssel társuló mondásunk, hogy "mese beszéd" vagy "ne mesélj már nekem" szófordulatunk és még sorolhatnánk a pejoratív értelem szerinti szóhasználatokat. 
Arról nem is beszélve, hogy a mesemondás egyik legfőbb vonulata ma, a szórakoztatást helyezi a középpontba. 
Pedig elhiheti mindenki, hogy a mese ennél szélesebb eszköztárat biztosíthat számunkra. Hitünk és mai tudásunk szerint sok generáción átszűrt lényeges tudást hordoz.

"a mesék olyan eseményekről, válságokról mesélnek, amelyek társadalmi berendezkedéstől függetlenül kapcsolódnak az emberi léthez"

(Sándor Ildikó, Baka Ildikó interjúja, 2018, Képmás magazin)

20190402_000416.jpgIllusztráció: részlet Nagy Olga könyvéből.

A magyar kortársak egyik legismertebb mesemondója Berecz András így vallott egyik interjújában:

"A mese szép, boldog, méltó életet kezdett élni, mert sok ember rákapott. Több évtizedig a mese a sarokban térdepelt, oda volt utalva a gyermekeknek és a rajzfilmeknek. De utóbb már társaságban, nyári táborokban, iskolai vetélkedőkön, ünnepeken is felütötte a fejét. És ki talál derülni, hogy olcsó és kitűnő szórakozás, és csodás tudománynak a tára. A sok emberi indulat, a sok ítélet, a világkép, amit ember valaha elgondolt, az valamelyik mesében ott feszül, ott lappang. A sok mese együtt, az maga az ember. Erre sokan rájöttek, és nagyon szeretik."

(Berecz András, Szabados Éva interjúja, 2016, Győri Szalon)

Hol a hiba mégis?
1935-ben Ortutay Gyula a Nyíri és rétközi parasztmesék című kötetében, erről is ír előszavában. Pontos, teljességre törekvő megfogalmazását itt szó szerint idézzük, azzal a céllal, hogy érzékeltessük a folyamatot, amely a mese tanító és beavató rítusait töredezetté tette.
"Szisztematikus fogalmi gondolkozásunk, amely a valóság minden mozzanatát rendszerbe foglalni, meghatározni igyekszik s lassanként még a vallásos élmény szerepét is racionálisan meghatározott funkcióra szorította vissza, természetesen a mesében nem láthatott egyebet, mint valamiféle kalandos, csodás szórakoztató történetet, amelynek távolról sincs semmi igénye a hitelességre, valóság-érvényt nem is kívánhat magának. A mesét ez a gondolkozás kétes eredetű műfajnak tekintette, amely primitív csodásságával jó szórakoztatója és irodalmi alkotó kedvünk kielégítője lehet a különböző "mélykultúráknak" s parasztkultúrának..."
Ezek után a paraszti létformát megszüntetni kívánó propaganda szintén nem tett jót a mese műfajának.

20190402_000315.jpgIllusztráció: részlet Nagy Olga könyvéből.

Szerencsére a XX. század második felében is voltak olyan kutatók, akik mindennek ellenére mentették a menthetőt. Mai munkánk egyik tengelye Kovács Ágnes munkássága. Kutatócsoportok munkáját összefogva, nevéhez fűződik a Magyar Népmesekatalógus létrehozása. 
Népmese és közművelődés címmel megjelent előadásokat és kéziratokat összefoglaló könyvében így ír Kovács Ágnes a népmese funkcióiról:

"az első világháború előtt a mesemondók voltak a szellemi autarkiában élő falu legfőbb szóvivői, nevelői... a hősmeséket és a varázsmeséket meglett korú férfitársaságban adta elő a köztiszteletben álló mesemondó, leányfonók mesemondója legtöbbször idősebb asszony volt, aki érzékeny tündérmesékkel, szerelmes novellákkal, nevelő tárgyú példázatokkal szórakoztatta, oktatta hallgatóit. Az asszonyfonók, legénybandák, dohánycsomózók erős humorérzékű mulattatói pedig trufákkal, vaskos realisztikus tréfa mesékkel keltettek harsogó nevetést."
Szó esik még ebben a kötetben a lakodalmak, katonaság, virrasztás, munka alkalmakkal mondott mesékről is. Külön fejezet szól a mondóka mesékről, amelyek "állandó velejárói voltak a gyermekek életének a járni, beszélni tanulástól az írás-olvasáson át az irodalomba való bevezetéséig"

"Egyetlen műfaj sincs, amely az életet így együtt, egyben, egyetlen bámulatos egységben fogná fel a maga tragikus és ugyanakkor optimista kincsességében, mint a mese. Egyszerre tartalmaz gyönyört és fájdalmat, félelmet és szánalmat, démonit és eszményit, élet és halál egyszerre ellentétes és egymásba mégis átcsapó élményét."

(Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök, 1974, Kriterion Könyvkiadó)

Ez teszi lehetővé, hogy számtalan céllal hívjuk segítségül ma is a népmeséket:

  • lehetnek ezek terápiás célúak, csoportos vagy egyéni alkotó-fejlesztő foglalkozások alapjai, amelyeknek módszertana Boldizsár Ildikó nevéhez fűződnek;
  • szolgálhatják a megértés és az önismeret útjait, amelynek egyik számunkra ismert képviselője Vaskor Gréta;
  • a hagyományok eredeti formáit bemutató törekvésekkel a Hagyományok Háza mesemondóképző kurzusai;
  • mesesövények, a természettel körbeölelt családi kalandok országszerte a Bailavidrum kalandjai;
  • meseút, ami kaland és családi egymásra hangolódást ígéretével Noszvajon;
  • meseszövések, folk kocsma egy igazán mesés nap a Népmesefesztiválon;
  • vagy mint megmerítkezés valami időtlenbe, Berecz András estjein.

Felsorolásunk a teljesség igénye nélkül készült, akár blogunk felülete is nyitott olyan módszerek és alkotók bemutatására, akiket még nem volt szerencsénk megismerni. 

A Pompás Napok oktatásain csapatunk minden tagja azért dolgozik, hogy a mese visszakerüljön az őt megillető helyre, a családok és közösségek mindennapjaiba.

Tesszük ezt akkreditált pedagógus képzésekkel és intézményi előadásokkal, gyakorlatorientált kurzusokkal, saját elektronikus felületeinken hetente megjelenő szakértői cikkekkel, hétről-hétre bővülő Mesetárral, szakmai csoportok létrehozásával és koordinálásával, alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozásokkal és oktatási, nevelési intézményekben népmesefoglalkozások tartásával, e-book foglalkozástervekkel.

eloszavas_mesemondas_tipegoknek.jpgPompás Napok Program: Hallgassunk mesét, családi program 2017-ben, Budapesten.

A Magyar Néprajzi Lexikon néhány sorát emeljük ki a népmese meghatározásából, mert e leírás mentén dolgozunk a Pompás Napok csapatában:

"Nem szabad ezzel kapcsolatban megfeledkeznünk a népmese normatív szerepéről sem: a népmese ugyanis nemcsak az egyhangú munkákat megkönnyítő szórakozás, hanem bizonyos magatartásformákat, problematikus helyzetekben megoldást is kínál. Ez a magyarázata annak, hogy ameddig vissza tudunk tekinteni a népmese történetén, mindig a gyermek, az ifjú nevelésének egyik eszköze is volt. Ezt a funkciót sem szabad azonban kizárólagosnak tekintenünk. Annyi kétségtelen, hogy a népmese az élőbeszéd művészete, mely mögött azonban két ember áll: az elmondó és a hallgató teljes emberi mivoltában; a kifejezőeszközökhöz hozzátartozik tehát nemcsak a beszéd és az azt kísérő arc- és kézjáték, hanem a két ember közötti viszony is. Ezért olyan nagyon nehéz ennek a művészi kifejezési formának az írásban való rögzítése, történetének akárcsak felvázolása, mert a népmese szorosan kötődik a szóbeli személyes kifejezés lehetőségeihez. A magyar szóbeli költészetnek a népmese, a hősmese, bolondmese feltehetően már a honfoglalás előtt része volt. Sőt alighanem a varázsmesék és a tündérmesék egy részét is ismertük."

A Pompás Napok háza táján ezeket az elveket vallva, abban bízunk, hogy mai munkánk hozzájárul ennek a felbecsülhetetlen tudásnak az újraélesztésében. Kicsit profán, sőt sokak számára idegenül ható kifejezés ez, de valóban vannak a mesei hagyománynak elszaggatott szálai, amelyeket gondos türelemmel kell ismét összesodornunk. Reményeink szerint a mai felnőttek felfedező vágya nem csak a folytonos újdonságra fogékony, hanem a régire is, amelyet leporolva, ismeretanyagát megértve, olyan felnövekvő generáció fejlődhet, amelynek tagjai tudnak majd élni az embertől-emberig, lélektől-lélekig ható történetmeséléssel. Ez nevel, érzékenyít, új szempontokra nyitja fel a szemünket, tudást közvetít, megnyugvást hoz a felkorbácsolt léleknek, miközben minden intelligenciaterületünkre hatással van, legyen szó gyermek vagy felnőtt hallgatóságról.

12088031_406659736197545_5866250536069100815_n_1.jpgPompás Napok Program:"Te, te, te. " játékos küzdelem a Fehérlófia című mese kapcsán tartott mesefoglalkozáson. 

A mese a jelenben élteti az embert a régiek bölcsességével.

Aki nem hiszi, járjon utána, s legyen holnap a ti vendégetek! - ahogy szintén a mese mondja, amikor a mesemondó kifogyott a szóból.

Kövessetek minket facebook oldalunkon is!
Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

logo.jpg

Pompás Napok csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni. Pedagógus képzésekkel, felnőtt meseműhelyekkel, interaktív mese alkalmakkal és hagyományőrző programokkal akár házhoz is megyünk. 
Írjatok a pompasnapok@pompasnapok.hu címre, hogy személyre szabott programot alakíthassunk ki!
Előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszertő felnőtteket.

Ajánljuk figyelmetekbe e-book formátumú módszertani füzeteinket, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok.

Szakmai közösségeinkhez érdemes csatlakoznod, hisz óvódás és kisiskolás korosztályok számára népi játékot témában és a népmesék világában kérhetsz tanácsot vagy oszthatsz meg tapasztalatokat. 

Szólj hozzá

népmese mesepszichológia meseterápia Hagyományok Háza Berecz András Boldizsár Ildikó Nagy Olga Kovács Ágnes Pompás Napok Sándor Ildikó Bailavidrum Vaskor Gréta meseösvény meseút Ortutaty nevelés játékkal és mesével