Forrás: http://librarything-svetlana.blogspot.com

A kiolvasó első sora jutottak eszünkbe, ahogy mesetárunkat olvasóink javaslatai alapján újra szerkesztettük.
Mert ilyen népi kultúránk: "egylényegű".

Forrás: http://csemadok.sk

Mesegyűjtemények

Az internet elterjedése lehetővé teszi a mese iránt érdeklődők számára, hogy elektronikus formában is megtaláljanak egy-egy népmesét. A lejegyzett szövegek - alapos gyűjtőmunka alapján - valamicskét visszaadhatnak a hajdan élt elődeink gondolkodásából, de bizony sok dolgunk van, amikor újra élővé szeretnénk tenni a szövegeket.
Hogy induljunk hát neki? ...mint az ifjak, akik kilövik a nyílvesszőket?
Javasolni szoktuk, hogy 3-4 verzióban is el kell olvasni a választott mesét. Ebben ...

Forrás: www.9honapbaba.hu

Amikor az Úrjézus halál volt a földön...

    meghalt, eltemették, de haramadnapra föltámadt. Az emberek vitték mindenfelé a nagy hírt, hogy:
- Feltámadt a Mester!
Egy kislány is híresztelte a faluban, hogy feltámadt az Úrjézus. A kötényében tojás volt. Akkor azt mondta neki az egyik ember:
- Nem hiszem el, hogy Jézus feltámadt, csak akkor, ha a kötényedbe pirossá változik a tojás.
A tojás abban a minutumban pirossá változott a kislány kötényében. Azóta festenek az emberek Jézus feltámadásának emlékére piros tojást. 

Forrás: Parasztbiblia
Interneten fellelhető részletek:  http://bakternota.blogspot.com/p/parasztbiblia.html

A húsvéti ünnepkörhöz mesegyűjteményünk  17 népmesét tartalmaz, ...

Fésűs Éva tollából:

Forrás:agroforum.hu

Volt egyszer egy...

    gazdag ember. Egész életében megvolt mindene. Három fiát szépen felnevelte. Hanem azért a kincsesláda kulcsával mégsem lehetett a betegséget kizárni a házból. Az bizony őt is utolérte. Nagy bajában, öregségében csak a legkisebb fia ápolta. A másik kettő ezalatt élte világát: szép feleséget, jó cimborákat szereztek.
Mégis, mielőtt meghalt volna a gazdag ember, úgy rendelkezett, hogy sok-sok aranyát a legidősebb fia kapja. Szép, tornyos házát, száz hordó borát a középsőnek ajándékozta, a legkisebbnek pedig nem hagyott egyebet egyetlen búzaszemnél.
Alighogy eltemették, a két nagyobbik fiú hamarosan megvigasztalódott a kincseken. Kinevették az öccsüket:
- ...

Volt egyszer egy öreg király...

    s annak három szép leánya. A fél lába már koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három leányát férjhez adni. Hiszen az nem is lett volna nehéz, mert három országa volt, mind a három leányára jutott hát egy-egy ország. Hanem amiképpen nincs három egyforma alma, azonképpen a három ország sem volt egyforma. Azt mondta hát egyszer a király a leányainak, hogy annak adja a legszebbik országát, amelyik őt a legjobban szereti.
Sorba kérdezte a leányokat, kezdette a legidősebbikel:
- Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?
- Mint a galamb a tiszta búzát - mondá a leány.
- Hát te, édes lányom? - kérdezte a középsőt.
- Én úgy, édesapám, mint forró meleg nyárban a szellőt.
- Na, ...

Forrás: commons.wikimedia.org, Ivan Bilibin illusztráció

Mikor volt, mikor nem...

   volt - volt valamikor a föld kellős közepében egy cserfa, olyan magas, hogy a teteje az eget verte. Ennek a fának a legfelső ágán ült egy ősz öregember; akinek a szakálla a földet verte. Ez mondta nekem ezt a mesét, hallgassátok meg.

Hol volt, hol nem volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy király, s annak három szép dali fia.

Azt mondja egyszer a király a fiainak:
-No, édes fiaim, ti már meg is házasodhatnátok, mind a hárman jól kinőttetek az isten markából.
-Hiszen mi meg is házasodnánk - mondták a fiúk -, de hol találjunk hozzánk illőt?
-Ezen én is sokat gondolkoztam - mondta a király -, mert sem keletre, sem nyugatra, sem északra, sem ...

Forrás: http://huszarok.nadasdymuzeum.hu

Szomorúan kullogott a farkas az erdőben...

   fülét-farkát leeresztette, s mind csak a földet nézte. Észre sem vette, hogy szembejön a medve; csak akkor nézett fel ijedten, mikor a medve köszönt:
- Jó reggelt, farkas koma!
- Adjon isten, medve koma! - fogadta búsan a farkas.
- Hát neked mi bajod? Olyan szomorú vagy, mint a háromnapos esős idő!
- Hagyd el, medve koma, ne is kérdezd! Nem látod: fejem, nyakam, oldalam csupa vér!
- Az ám, farkas koma, talán bizony verekedtél valamelyik atyádfiával?
- Dehogy azzal, dehogy azzal. Az emberrel akadtam össze, de meg is jártam. Cudarul megtépázott.
A medve nagyot kacagott.
- Szégyelld magad, farkas koma! Hát még az ember is valami? No, nekem a fél fogamra sem ...

Forrás: www.nagykunsagiizhaz.hu

Hol volt, hol nem volt...

    volt egyszer egy nagy, barnamedve. Ez a medve olyan kíváncsi volt ám, hogy nem akart tanulni sem apjától, sem anyjától, hanem saját szemével kívánt látni mindent.
Egy szép napon híre jött, hogy lent a völgyben él egy félelmetes állat, aki két lábon jár, szőr helyett ruházatot visel, és minden más állatnál erősebb és hatalmasabb.
– Nocsak – mondta a kíváncsi medve fönt a hegyen –, ejszen, lemegyek a völgybe, s megnézem ezt a különös állatot.
Hiába próbálta lebeszélni apja, anyja, hiába óvták a testvérei, nem mentek semmire vele.
– Én vagyok a legerősebb állat a világon – mondta a medve –, megyek, s megbirkózom ezzel az idegen állattal.
Azzal elindult ...

A mese szövegváltozatát újra mesélték a Pompás Napok mesemondói:

Forrás: goodmenproject.com

Volt egyszer egy király annak volt egy fia. Azt mondta egyszer a fiú az apjának:  
- Édesapám, én most elmegyek, és addig vissza sem jövök, míg meg nem találom a legszebb lányt a világon.  
- Menj, édes fiam - mondta az apja -, és járj szerencsével.  
Ment a királyfi, ment, mendegélt, útjában sűrű erdőbe tévedt. Egy tüskebokorban varjú károgott kétségbeesetten, sehogy sem szabadulhatott a sűrű, tüskés ágak közül. Jószívű volt a királyfi, kiszabadította a varjút, s az meg így szólt hozzá:  
- Húzz ki egy tollat a szárnyamból, s ha valaha bajba kerülsz, röpítsd a levegőbe a tollat, nyomban ott leszek, és segítek rajtad.
A ...

Újra mesélte a Pompás Napok csapata:

Hol volt, hol nem volt...

   kis ház mellett, nagy ház volt, nagy ház mellett kis ház volt. A kiskertben volt egy nagy kert, a nagy kert közepén egy tulipán, a tulipán közepében egy láda, amiben a világ összes meséje belefért. Ott találtam egy mesét, amit elmondanék nektek. Akarjátok-e hallani?
Volt egyszer egy királyi birodalom, annak a királya igen hatalmas volt. Na, az ő háza nem is ház volt, hanem palota.
A király alattvalóitól megkövetelte, hogy ha eltüsszentette magát, az egész ország népének rá kellett mondani: Adj’ Isten egészségére! Hogyha náthás volt, nem is lehetett más szót hallani az országban, mint: “Adj’ Isten egészségére!”
Csak a csillagszemű juhász nem akarta sohase ...

Hans Christian Andersen meséje:

Forrás: http://pl.gmp-factory.com

Virágjában állt a len kibontotta halványkék szirmait, amelyek olyan selymesek voltak, mint a légy szárnya, s még annál is finomabbak. A napsugarak meleg ujjai végigsimogatták a lent, a felhők esőt permeteztek rá, s ez éppolyan jót tett neki, mint a kisgyereknek a fürdés, és utána az édesanyja csókja - megszépül tőle a gyermek. A len is megszépült.
- Az emberek mind azt mondják, szép vagyok, ahogy itt állok! - nyújtózkodott jólesőn a len. - Karcsú és magas a száram, egyszer még gyönyörű darab vásznat szőnek belőlem. Milyen boldog is vagyok! Nincs nálam boldogabb a kerek világon! Jól megy dolgom, s viszem is valamire! Hogy éltet a napfény, hogy üdít az eső! ...