Gyerekekkel foglalkozó szakemberek és szülők képzése során a Pompás Napok csapatában arra törekszünk, hogy a népmesék a ma embere számára is érthető, befogadható narratívaként közvetítsük. Ehhez módszertani képzéseket, tematikus foglalkozásterveket, gyűjteményeket és eszközöket hoztunk létre az elmúlt 10 évben. 

Online meseműhelyek alkalmával tovább igyekszünk bátorítani a felnőtteket, hogy újabb ismereteket szerezzenek a mesék világáról. Emellett ezek az alkalmak a személyes megélések jelentőségére is rámutatnak. Minden hónap 3. csütörtökön a virtuális térben találkozhatunk és adott tematika alapján haladva a legkülönfélébb szempontból vizsgálunk meg egy mesét vagy épp mesetípust, jelenséget. Előfordul, hogy a mesehősök kerülnek a fókuszban, vagy tárgyak, eseményláncok. Novemberben Elmés állatok címmel hívjuk körünkbe mindazokat, akik szívesen ismernek meg új feldolgozási formákat a népmesékkel kapcsolatban és szívesen töltenek idő önfejlesztéssel.

No, de hogy mire is jók az állatmesék?

Az állatmeséknek óriási szerepük van a feszültségek, a félelmek és a szorongások oldásában, valamint a bátorításban.

- olvashatjuk Boldizsár Ildikó szavait a konyvesmagazin.hu oldalán megjelent cikkében.

A magyar néprajzi lexikon így definiálja az állatmeséket: népmeséink egyik műfaji csoportja, melyben az állatok az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek anélkül, hogy ezzel az emberszereplőkben, az elmondóban vagy a hallgatókban azt az érzetet keltenék, hogy ők most természetfeletti jelenség tanúi.
A magyar népi állatmesének három fő csoportja van:
a) az → ezópusi mese vagy tanító mese (→ farkas és a bárány, a, → róka és a holló, a, → tücsök és a hangya, a, stb.);
b) a → gyermekmese (→ kismalac és a farkas, a, a → félig nyúzott bakkecske, a, → kacorkirály, a stb.) és
c) → mondókamese (a kóró és a kismadár, → kakaska és a jércike, a, → icinke-picinke stb.). Változataik nagyszámúak, országosan ismertek nemcsak paraszti, de városi környezetben is.
Kisebb önálló csoportot alkotnak a → természetmagyarázó mesék, melyek az emberek környezetében élő állatok tulajdonságait, hangját, szokásait magyarázzák és értelmezik („Miért rövid a nyúl farka?”, „Miért haragszik a kutya a macskára?”, „Miért görbe a bolha és miért külüszemű a légy?” stb.). 

Fontos volt ez a definíció, hogy mostani gondolataink ne kalandozzanak el a hálás állatok, állatmenyasszonyok és vőlegének világába, hiszen ezek megannyi más, csodálatos témát nyitnának ki előttünk.

Az állatmesék a maguk egyszerű, néha nyersnek ható sajátos rendjükkel hívják fel figyelmünket arra, hogy mekkora jelentősége van a gyors helyzetfelismerésnek, az ösztönös megérzéseknek és a helytállásnak az élet egésze szempontjából.
Egy jól ismert mesei fordulat, A három kismalac és a farkasok című meséből remek példát ad erre. A farkas elől való megmenekülés stratégiája a vészhelyzet felismerése után, a menekülés és az oltalom keresés. Itt nincs szó megküzdésről. Ám a Forró vizet a kopaszra című mesében a fenyegetés megjelenésekor elindul a felkészülés a közdelemre, majd jön a küzdelem, ám a vészhelyzet kiteljesedik és ismét a vészhelyzet felismerése lesz éltmentő. A menekülés és az oltalom keresés motívumát újabb megküzdési stratégia követi, amely az ellenfél félelmének felismeréséből fakad.

A malacok, csak malacok

...mondhatja a kételkedő, de ha egyetlen pillanatra is beleéli magát a kedves Olvasó bármelyik malac helyébe, máris megérezheti azt a zsigeri borzongást, amelyet egy fenyegető ordas, vagy akár egy farkas falka közeledése jelent. 
Bármely vészhelyzetben életmentő a helyes helyzetfelismerés, a mérlegelés és megfelelő túlélési stratégia kiválasztása.

A farkas bőrébe senki sem szeretne belebújni

Ez a kijelentés általánosító, de egyben az állatmesék feszültségoldó hatása szempontjából nagyszerű lehetőség. Akár otthon kerül elő ez a mese, akár egy óvodai vagy iskolai közeben, előfordul, hogy egy kisgyerek ezen a pontos kapcsolódik a történettel. Nem gyakori jelenség ez, de több, mint 10 évese tapasztalatunk azt mutatja, minden csoport akar egy-két olyan gyermek, akit ez foglalkoztat és szóvá is meri tenni. fontos, hogy nem azért, mert ő szeretne lenni a főgonosz, vagy mert pusztító hajlamok bujkálnak a csillogó szempár mögött. Szó sincs ilyesmiről egy normál fejlődésű lurkó esetében. Ezzel a gyerekek a mesei közösség biztonságot nyújtó közegében saját belső feszültségeiket oldják. Beleélik magukat épp úgy a malac szerepébe, ahogy a farkaséba is, csupán utóbbi izgalmasabb, nagyobb horderejű, így fontos, hogy a jelenlevő szülő vagy felnőtt támpontot biztosítson ebben. Menjünk bele a játékba és aztán beszélgessünk. A referencia pontot a felnőtt adja meg. Ez hatalmas felelősség. Éppen ezért célszerű ismerettel rendelkeznünk a mesékről és nyitottan fogadni a gyerekek ötleteit az állatmesékkel kapcsolatban. Hisz ők ösztönösen kapcsolódnak a mesék világával, prekoncepciók nélkül.

Neked van-e kedvenc állatmeséd?

Ha a válasz igen, akkor érdemes megfigyelni benne a történet alakulását. Feltenni magadban a kérdés, hogy melyik momentum fogott meg igazán. A benne szereplő állatokkal kapcsolatban írj fel magadnak minden asszociációt egy lapra. Esetleg vizsgáld meg a történetet minden szereplő szempontjából.

Készíthetsz krokit az állatokról, amely esetleg kiemeli az adott állat legfőbb tulajdonságát.
Pl. kismalac, nagy fülekkel vagy bendővel... Milyen személyiségjeggyel tudnád azonosítani ezt a jellegzetességet?
Ez csupán egy asszociációs játék, amely segítheti tisztázni, mit is gondolunk az adott meseszereplőről, milyen gondolatok kerülnek felszínre, amelyeket esetleg korábban nem tudatosítottunk magunkban.

Novemberben várunk Pompás Online Meseműhelyünkbe!

Tarts velünk! 
Ezen az alkalmon egész más állatokról is szó fog esni, ígérjük.

Hagyományok új felületeken, új köntösben

Hiszünk abban, hogy hagyományaink fontos tudást és megerősítést, intelmet hordoznak a mai ember számára is. Vegyük ismét birtokba ezeket az ismereteket, és építsük be a mindennapokba!

• Videó anyagaink rövid interakciók, legyen szó játékról, meséről vagy tárgyalkotásról.
  Klikk erre a linkre! Megnézem a Pompás Napok You Tube csatornáját!
• Mesetárunk 2017 óta egy bővülő gyűjtemény azokból a mesékből, amelyekhez a Pompás Napok csapata kötődik. Klikk! Ellátogatok a Mesetárba!
• Játéktárunk javarészt népi játékokat tartalmaz, játékfűzéseket és néhány olyan ötletet is, amelyek a néphagyományban gyökereznek. Ezek a gyerekekkel való együttlétek alatt új variációként születtek meg.
  Klikk ide! Felkeresem a Játéktárat!
• Szakmai cikkeink és vendégírónk tollából született írások is számos izgalmas témát feszegetnek, ötletekkel szolgálnak. A blog felületének jobb oldalán, a kereső funkcióval rákereshetsz konkrét kifejezésekre is.
  Klikk! Beleolvasok a blogba! 
  Népmese-foglalkozás címszóval ezeket a cikkeket több, mint 200.000 látogató olvasta el.
  Kattints rá! Nézzük, melyek ezek a cikkek!
• Online előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.
• Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu