Sebestyén Ádám gyűjtése nyomán:

Pompás Napok illusztráció

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon, még az Óperenciás-tengeren is túl, élt egyszer egy medve. Összetalálkozott egy macskával, s azt mondja neki:
- Hallod-e, te macska! Egyezkedjünk össze, s csináljunk egy házat ketten.
Jól van, összeegyezkedtek, építettek az erdőben egy házat, ketten laktak a medvével, beszélgettek, nem unatkoztak.
Egyszer ősz lett, s azt mondja a medve:
- Hallod-e, te macska, nemsokára tél lesz. Valami ennivalót kellene szerezni.
- Jól van - helyeselt a macska.
Elmentek hát a boltba, vettek egy nagy bödönt, aztán elmentek az erdőbe, s a bödönt telerakták mézzel. Aztán megint elmentek, vettek egy másik bödönt, s azt pedig telerakták zsírral, és feltették a házuknak a padlására. Nagy tél lett, fújt a szél, cudar hideg volt. A medve lefeküdt és aludt, mert télen, tudjátok, a medvék alusznak.
A medve nem evett, mert aludt, de a macska erősen megéhezett. Hogy tudjon felmenni a padlásra, hogy lopjon abból a zsírból vagy mézből egy kicsit?
Csendesen kinyitotta az ajtót, s ki akar lopózkodni. A medve felébredt, s rámordult:
- Hová mész, macska?
- Jaj, jaj, képzeld el, itt volt egy egérke, s meghívott keresztelőbe. Azt mondta, hogy született neki egy kisbabája. Én leszek a keresztapja. -
Jól van, csak menjél - hagyta rá a medve.
No, a macska kilopózkodott, s felment a padlásra. Megette a zsírnak a negyedrészét, a méznek egy negyedrészét, aztán lesomfordált. Kérdi a medve:
- Na, hazajöttél a keresztelőből?
- Hazajöttem.
- Aztán mi a neve a kisegérkének?
- Negyedecske.
- Jaj, még ilyen nevet sohasem hallottam. Negyedecske!
Eltelt egy darab idő, két-három nap, a macska újra éhes lett. Hogy tudjon felmenni a padlásra egy kicsi ennivalót lopni? Csendesen kinyitotta az ajtót, hogy kiosonjon, de medve felébredt:
- Hová mész, macska?
- Jaj, jaj, megint itt volt egy kisegér, meghívott a keresztelőre, született egy kisbabájuk, s én leszek a keresztapja. - Menjél csak - dörmögte a medve. 
Elment a macska, megette a felét a zsírnak és a méznek, utána visszasurrant, de, a medve megint faggatni kezdte: - Hazajöttél a keresztelőből?
- Hazajöttem.
- Mi a neve a kisbabának?
- Felecske.
- Jaj, még ilyet sohasem hallottam. Negyedecske! Felecske!
Na, megint eltelt két-három nap, a macska gyomra megint megkordult. Amíg a medve aludt, csendesen megint kinyitotta az ajtót, ki akart lopózkodni. A medve felébredt.
- Hova mész, macska?
- Képzeld el, újra meghívtak keresztelőbe, megint született egy kis egérke, én leszek a keresztapja.
- Menjél csak. A macska szaladt föl a padlásra, mind egy falásig megette a mézet és a zsírt, még a bödönt is kinyalta. Lejött, felébredt a medve.
- Na, te macska, megkereszteltétek-e?
- Meg hát.
- Mi a neve? - Semmisincs.
- Hogy milyen furcsa nevek vannak! – csodálkozott a medve. - Semmisincs, Felecske, Negyedecske!
Hát egyszer csak tavasz lett. Felkelt a medve lesoványodva. Igen éhes volt.
- Nem baj - nyalta meg a szája szélét -, van nekünk a padláson zsírunk, van nekünk mézünk, sütünk palacsintát, mézet teszünk bele. Jó mézes palacsintát eszünk. Menj csak fel, macska, hozd le a két bödönt.
- Jaj, én úgy szédülök! - tettette magát a macska.
Pedig a macskák nem szédülnek. Igaz-e? De hazudott.
- Na, jól van, felmegyek én - legyintett a medve. Felvánszorgott a padlásra, nézi a bödönöket, hát azok bizony üresen tátongtak. - Na, megállj, te gonosz macska! Megetted a zsírt, megetted a mézet, azért mondtad, hogy Negyedecske, Felecske, Semmisincs. Amíg én aludtam, addig te belakmároztál.
A macska tagadta rettentően:
- Tudod mit, medve koma, feküdjünk ki a napra, s akinek a szőrén kijön a zsír meg a méz, az ette meg.
Hát kifeküdtek a napra, a medve elaludt, a macska meg sem állt a padlásig, és a bödönt még jobban kikotorta, s bekente vele a medve szőrét.
Egyszer felébred a medve, nézi, csupa mézes a szőre. - Hát én ettem volna meg? - csodálkozott szörnyen.
A macska meg egy jó nagyot kacagott, s elfutott az erdőbe. Szegény medve még most is él, és hitetlenkedve csóválja a fejét, ha ugyan meg nem döglött azóta. Itt a vége, fuss el véle!

Aki nem hiszi, járjon utána!

A Pompás Napok csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni. Pedagógusképzésekkel, felnőtt meseműhelyekkel, interaktív mesés alkalmakkal és hagyományőrző programokkal akár házhoz is megyünk. 
Írjatok a pompasnapok@pompasnapok.hu címre, hogy személyre szabott programot alakíthassunk ki!

Előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.

További inspirációért látogassátok meg Mesetárunkat és Játéktárunkat!

Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

Érdemes csatlakoznotok szakmai közösségeinkhez, ahol óvodás és kisiskolás korosztályok számára népi játékokkal és népmesékkel kapcsolatban kérhettek tanácsot vagy oszthattok meg tapasztalatokat.