Ezópusi mese:

A hatalmas farkas és a gyönge bárány
Összetalálkoztak egy pataknak partján.
Feljebb állt a farkas, mint ez, de éhesen,
S okot keresett rá, hogy belé köthessen.
így szólt hát, hogy a jog látszatát megójja:
„Ne zavard vizemet, mert majd teszek róla!“
A bárány, hogy az ne emeljen rá kezet,
Ártatlan voltában bízva védekezett:
,, „Óh irgalmazz! Hisz az, a mit mondasz, ál ok.
Mert — a mint láthatod — jóval lejebb állok.
A víz, a mit iszom, tőled folyik hozzám,
S ha nálad zavaros: azt nem én okozám.“ “
„Úgy?! — de szidalmaztál mostan hat hónapja!"
„ „Akkor még nem sütött rám az égnek napja." “
„Úgy hát az apád volt, ilyen-olyan-adta!“
Rárohant a bitang s ,ok‘ nélkül felfalta.

Forrás: Ezópusi mesek , A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által 1900. évi 17158. szám alatt ajánlott mű.