Benedek Elek gyűjtésében:

Forrás: traveltotransylvania.hu

Hallottátok-e hírét Kolcvárnak?
A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. Messze földön nem volt szebb ennél. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeffy Ilona. Egyedül, mert az apja, a testvérei s a jegybéli mátkája mind a tatárok ellen harcoltak. Várta, várta szegény Kendeffy Ilona, mikor jönnek vissza, de hiába várta. Egyszer csak halála hírét hozták az apjának, halála hírét a bátyjainak, de a mátkájáról még hír sem jött, él-e, hal-e, elhurcolták- e magukkal a tatárok, vagy nem: senki lélek nem tudta azt. Telt-múlt az idő. A tatárok már rég visszamentek a ...

A külső fenyegetések vagy hirtelen beálló változások idején kellenek a kapaszkodók, a rutinok akár gyerekekről, akár felnőttekről van szó. Emellett létfontosságú, hogy megőrizzük nyitottságunkat, rugalmasságunkat és az új kihívásoknak való megfeleléshez kreativitásunk.

Népmesénk hősei számtalan példát állítanak elénk megküzdési stratégiákból. Talán ez az egyik legfőbb ok, ami miatt érdemes ezzel a műfajjal behatóan foglalkozni. Pedagógusként vagy szülőként a szimbólumok megértése mellett a magunk számára, és a gondjainkra bízott gyerekek számára is haszon tudást meríthetünk a többszáz éves történetekből. Tudományos alappal a biblioterápia és a mesetérápia szolgál. A Pompás Napok koncepciójában saját ...

A tanév egyik első fontos eseménye lesz szeptember 30-án a Népmese Napja. Mi, a Pompás Napok csapatával több, mint 10 éve ünnepelünk ezen a napon, méghozzá igen változatos formákban. Néhány ötletet megosztunk most Veletek is, ami segít a tervezésben. :)

Interaktív népmese-foglalkozás

A Pompás Napok módszertana az egységes és egylényegű kultúra különböző elemeinek ötvözésére épül. Ezek az elemek a többoldalú megerősítés révén segítik a gyermekeket a meséhez való kapcsolódásban. A népi játékok, mondókák, találós kérdések, tárgyalkotó tevékenység és dalok, táncok mind-mind másként hatnak, így az a gyermek is képes lesz a meséhez kapcsolódni, aki egyébként nem szeret vagy nem tud mesét hallgatni. Az ...

 A nyári szünet után ismét jelentkezünk friss írásainkkal. Nagyon aktuális most a tanév eleji szülői értekezlet, annak tervezése. Képzéseinken évek óta ösztönözzük a náluk végzett pedagógusokat, hogy meséljenek a szülőknek is, ne csak a gyerekeknek. Nagy örömünkre van olyan, akinél már hagyomány lett a szülőknek szóló mesemondás. Köszönjük Huszár Erikának, székesfehérvári Pompás Nagykövetünknek, hogy megosztja velünk gondolatait arról, milyen érzés szülőknek mesélni, mennyire izgult az első alkalommal és azóta mennyi kérdést tettek fel neki. Erika írása után pedig Pompás Nagyköveteink gondolatait olvashatjátok a témával kapcsolatban. 

*************************

Nekem otthon az édesanyám nem mesélt, nem ...

Grimm gyűjteményből  Adamik Lajos és Marton László fordításában:

Volt egyszer egy király, annak volt három fia;kettő közülük okos és talpraesett, a harmadik viszont nem szólt sokat, együgyű volt, és csak úgy hívták: Balgafi. Midőn a király öreg és gyenge lett, és a végét érezte, nem tudta, három fia közül melyik örökölje a királyságot. Így szólt hozzájuk: "Keljetek útra, és amelyikőtök a legfinomabb szőnyeget hozza nekem, az lesz a király halálom után." És hogy ne legyen civakodás köztük, kivitte őket a palota elé, hátom tollat szétfújt a levegőben, és azt mondta: " Amerre szállnak, arra induljatok." Keletnek szállt az egyik toll, nyugatnak a másik, a harmadik egyenesen előre, és nem is szállt messzire, hanem ...

Grimm testvérek gyűjteményéből: 

Egyszer egy királynak a két nagyobbik fia elindult szerencsét próbálni. Úgy elkanászodtak odakint a nagyvilágban, hogy haza se mentek többé. Otthon egy ideig várták őket, aztán a legkisebb királyfi, akit Tökfilkónak hívtak, fölszedelőzködött, és a keresésükre indult.
Hosszú ideig vándorolt, míg rájuk talált. Hanem a bátyjai kinevették:
- Ez az együgyű maga akar megbirkózni a világgal - mondták -, mikor nekünk kettőnknek sem sikerült, pedig mennyivel okosabbak vagyunk nála!
- Akkor gyerünk együtt mind a hárman - ajánlotta Tökfilkó.
A bátyjai beleegyeztek, így hát hármasban mentek tovább.
Egyszer csak egy hangyabolyhoz értek. A két nagyobbik föl akarta túrni hadd lássák, hogyan futkosnak ...

Egyszervolt.hu oldaláról:

Forrás: maszol.ro

Elment egyszer Mátyás országot nézni. Ahogy ballag, lát az árok partján egy katonát. Látja ám, hogy a katona retket eszik. Még a hóna alatt is szorongat egyet.
- Mit eszel, szolgám? - kérdi tőle.
- Találja ki az úr! - mordul egyet a katona.
- Talán valami pástétomot? - firtatja a király.
- Lejjebb, uram, lejjebb!
- Ejnye, ejnye - tréfál a király -, ha jól megnézem, úgy látom, hogy te retket eszel!
- Hát éppen eltalálta az úr!
Azzal ballag arrébb a király, de nem úgy a katona! Sehogy se megy a fejébe, ki is lehet ez az úr, aki annyira beleszól még az ebédjébe is.
- Hát az úr kicsoda? talán bizony deák? - kiabál utána.
Megfordul Mátyás, ő is visszaszól:
- Feljebb, fiam, feljebb.
- ...

Benedek Elek nyomán: 

Forrás: digikonyv.tudastar.com

Mátyás király a budai hegyek között sétálva, csudálkozva állott meg egy kert előtt. Egy igen-igen öreg ember fát ültetett a kertben.
- Hallod-e, öreg - szólította meg a király -, talán bizony nem eleget dolgoztál ifjúkorodban? Most már pihenhetnél.
- Igaz, felséges uram, eleget dolgoztam - mondotta az öregember - de nekem öröm a munka. Bárcsak még sok esztendeig dolgozhatnám!
- Hány esztendős vagy?
- Kerek száz.
- S azt hiszed, örömét éred ennek a fának?
- Ha Isten akarja - felelt az öreg -, örömét érem, ha nem: majd örülnek a gyermekeim meg az unokáim. Nem érdemes ezek öröméért ültetni?
- Na, öreg - mondotta a király -, ha megéred a fa termését, hozzál majd nekem ...

Kovács Ágnes szerkesztésében:

Forrás: centauriweb.hu

Nyolc lúd aratás után összebeszélt, hogy kimennek búzakalászt szedni a tarlóra, s egy közös kamrába elteszik, hogy egész télen át legyen mit egyenek. Útközben váltig mondogatták egymásnak (lassan ejtve a szót):

- Nyolcan gyűjtsünk egy zsákkal! Nyolcan gyűjtsünk egy zsákkal!

De mikor odaértek, mindenik elkezdett gyűjtögetni a maga begyébe, mialatt egyre hajtják libahangon (sebesen ejtve a szót):

- Ki-ki magának! Ki-ki magának!

Forrás:  Icinke-picinke. Népmesék óvodásoknak. Válogatta és szerkesztette Kovács Ágnes. Bp.,1987, Móra.

Aki nem hiszi, járjon utána!

A  Pompás Napok  csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként ...

Benedek Elek nyomán:

Volt egyszer egy öreg király s annak három fia. A fiúk megegyeztek, hogy elmennek országot-világot látni, de hárman háromfelé. A legidősebb azt mondta, hogy ő megy napnyugatnak, mert ott aranyfák vannak, s azokról ő aranyleveleket szed. A középső azt mondta, hogy ő északnak megy, s onnét drágaköveket hoz. A legkisebb azt mondta, őneki nem kell semmiféle kincs, megy a tengerre, hogy ott lásson, halljon s tanuljon.
Hát csakugyan elindult a három fiú háromfelé, a legkisebb tengeren utazott, egy nagy hajón. De már mentek egy esztendeje, még mindig nem értek szárazföldet, az élelmük mind elfogyott, s a híja volt, hogy éhen haljanak.
Egyszer mégis elértek a tenger túlsó partjára, s egy sziklás helyen kikötöttek. Ott a ...