Hol volt, hol nem volt, volt egyszer valahol ezen a világon egy király, aki egyik szemével örökké kacagott, a másikkal mindétig csak sírt.

Forrás: www.en.wikisource.org

Volt annak a királynak három szép szál fia.
Azt mondja a középső a nagyobbiknak:
– Tudod-e, mit, bátya? Menj be a mi felséges apánkurunkhoz, s kérdezd meg tőle: mi dolog az, hogy az egyik szeme mindétig sír, a másik meg örökkétig nevet?
Jó, bemegy a királyfi, s kérdezi apjaurától a dolgot.
Aj, megharagszik a király. Erősen rossz kedvében volt éppen, s úgy hajított egy óntányért a fia után, hogy ha félre nem ugrik, tüstént halál fia. Áldott szerencse, hogy
kiszökhetett előle a királyúrfi.
Kérdezik a testvérei:
– Mit mondott apánk?
– Menjetek be ti is, ...

Mai írásunk ismét egy vendégírás.
Percze Katalinnal a népmese és a népi hagyományok hoztak össze minket közel egy évvel ezelőtt. Személyében egy olyan óvodapedagógust ismerhettünk meg, aki nap, mint nap magas színvonalú munkát végez. Mindennapi munkájában pedig beleférnek extrák. Tervez, szervez, képzi magát, hogy a keze alatt nevelődő gyermekek kultúránk különböző területeiről kapjanak mintákat, tapasztalatokat.
Képes beszámolójából ez a kép a kedvencünk.

Fogadjátok szeretettel Percze Katalin írását!

V. NÉPVISELETEK NAPJA
a Páter Bárkányi János Katolikus Óvodában

Idén már negyedik alkalommal csatlakoztunk az „Egy nap népviseletben” elnevezésű kezdeményezéshez.
Célunk az óvodában, hogy hirdessük és ...

A népi játékok egy típusa a kiolvasók, kisorsolók. Egy-egy játék előtt, amelyben kijelölt szerepek vannak, érdemes kiszámolóval eldönteni, kit válasszunk, például egy bújócskában ki legyen az első hunyó.

Ehhez hoztunk most nektek 5 kiszámolót, fogadjátok szeretettel és tanítsátok meg a gyerekeknek. :)

1. 

Egyedelem, begyedelem, bikmáró,

Szőlő rigó sarkantyú,

Gyerünk el az ivóba,

Ott találunk nyúl, nyúl, nyomadékot,

Bárány, bárány bakadékot, bak fic ki,

Te vagy oda ki!

(Galga mente)

2.

Hue, huke, huhá, huné,

Huö, huha, huhé, hunyó!

(Polgár)

3.

Ergen-bergen, keszkenőbe,

Szól a rigó a mezőbe,

Csiri csár, Szabó Pál,

Cseresznyével töltött tál. 

(Rábaköz)

...

Lőrincz Sarolta Aranka gyűjtése alapján ipolybalogi húsvéti locsolkodás egyik gyerekek által elmondott locsolóversét osztjuk meg veletek. Ezt a napot, húsvét hétfőt vízbevető, vízbehagyó hétfőnek is nevezték.

Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet

áldásokat mutat az arany kikelet.

Feltámadt a Jézus, mondják az írások

vízöntő hétfőre bugyognak források.

Mi is idejöttünk ifjú kedvünkben,

hogy harmatot öntsünk e kedves növendékre.

Mert ha meg nem öntsük ez a növendéket,

nem virágzik nékünk jövendőre szépet.

Áldja meg az isten ékes virágokkal

az egekben nyerjen dicső koronákat.

Mai blogszerda anyagunkat a Ferencváros televíziójának, a 9.tv-nek  köszönhetjük. Megkerestek minket egy portréműsor kapcsán, ahol olyan emberekkel beszélgetnek, akik valamiért kötődnek Ferencvároshoz. Mi sok szálon kapcsolódunk, egyik legfontosabb, hogy budapesti 30 kredites és 5 kredites képzéseinket is ott tartjuk. Legközelebb április 26-án, pénteken lesz közös készülődés a Madarak és fák napjára, 5 kreditért. Várunk szeretettel minden érdeklődő pedagógust, könyvtárost, szabadidős tevékenységért felelős szakembert. Népmese, népi játék biztosan lesz! :) 

A portréműsorban betekintést kaphattok személyes értékeinkbe, és a Pompás Napok háttérmunkájának egy szeletébe is. Jön majd a folytatás hamarosan Rebekával! :)

Illusztráció: A Magyar Hazugságmesék Katalógusából

Egyszer vót, hun nem vót a világon, még az óperenciás tengeren, még az üveghegyeken is túl vót eggy ács, oszt ez úgy kitanulta a kovácsmesteriget, hogy lett belüle olyan varga, hogy nem vót az a szabó, amék olyan jó cipőt tudott vóna csinálni, mint amilyen jó görbe fésüt ez a kádár esztergába metszett.
Egyszer csinált magának olyan pár csizmát, hogy még a furulyán se lehetett vóna csifergósebb-csafargósabb nótát fújni, mint amilyen bikókúcs lett belőle. Olyan okos ember is vót, hogy esztendőbe egyszer ment ki a minesre, akkor is meg tudta mondani, hogy mék malac ki ökrit ellette.

Forrás: Ethnographia, A Magyar Néprajzi Társaság értesítője • 49. évfolyam, Budapest, 1938.
...

Lányok, fiúk, játsszunk, ugyan mit is játsszunk? 

Segítünk, hogy mindig legyen új játékötlet a tarsolyotokban!
Játéktárunkban   játékfűzéseket és tematikus gyűjtéseket találtok. Ez a gyűjtemény folyamatosan bővül, így időről időre érdemes visszatérni.

Mesetárunk után elindítottuk a Játéktár feltöltését is. Mondókák, kiszámolók, mozgásos és ügyességi játékok mind-mind megtalálhatók benne, néhol már tematikus rendben. Ilyen például az őszi, tavaszi játékok csoportja, vagy például a vízhez kapcsolódó mondókák. Az eddig megjelent cikkeinket szedtük most témánként egy-egy csokorba. A bemutatott játékok, játékfűzések mind olyanok, amelyeket mi magunk is kipróbáltunk. Ahol lehet, tapasztalatainkat is ...

"a valóság lényegének megragadására"

(Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök, 1974, Kriterion Könyvkiadó)

Mint ilyen, pedig alkalmas arra, hogy rámutasson az élet színére és fonákjára. Legyen szó a legegyszerűbb hétköznapi eseményről vagy az élet egészét érintő kérdésről - e kettő néha fedi is egymást - a népmesék megoldási utakat mutatnak számunkra. Népmeséink rétegesen rejtik magukba üzeneteiket. Jelképességüket az évszázadok múlása, a világ nagy gondolkodási folyamatai erősen befolyásolták, mondhatni elfedték.
A mesékkel foglalkozók egységesen egyetértenek abban, hogy az élő szóbeliség az, amelyben a mesei üzenet hat és alakul, a mesemondó és hallgatósága közös tudata, tudása szerint.

Illusztráció az ...

s annak egy nagy kamasz fia, úgy hívták, hogy Pihári.
Egyszer Pihárinak az apja s az anyja kimegy a mezőre, s azt parancsolják neki, hogy amíg odalesznek, seperje ki a házat, tegyen tüzet, a tűzhöz vizet, forralja fel, s főzzön nekik vacsorát. Hazajönnek este a mezőről, s hát Pihári nincs otthon, egész nap az utcán kószált, játszott, úgy kellett este az apjának hazakeríteni a falu végéről. Otthon elévette az apja a szíjostort, jól megrakta Pihárit, s mondta neki:
- Fogadsz-e szót ezután? Félsz-e tőlem?
Felelte Pihári:
- Sem szót nem fogadok, sem nem félek.
Mert úgy tudjátok meg, Pihári olyan legény volt, ...

... mármint a népmesék, a népi játékok nélkül.
...avagy egy jó hangulatú, módszertani megújulást adó, 3 napos program nélkül.

Intézményi pedagógus képzés, Lókút 2018.

Talán minderre gondolt 30 órás továbbképzésünk egyik résztvevője, akinek mai BLOGSZERDAI cikkünk címét köszönhetjük.

Kezdjük az elején!

7 évvel ezelőtt egy néptáncpedagógus és egy mesélő találkozott. Ezek voltunk mi: Bogi és Rebeka - a Pompás Napok alapítói -. Egy 4. osztályos csapattal csodás mesés, táncos, játékos alkalom született akkori tudásunk legjavaként. Majd egyik alkalom követte a másikat és sok Pest megyei óvodába és iskolába hívtak meg minket.

Intézményi népmese foglalkozás, Pomáz, 2013.

Azóta sokat tanultunk neves és ...