Először is köszönjük, hogy sokan elolvastátok induló posztunkat. Ahogyan ígértük, sok-sok élménybeszámolóval, szakmai anyaggal fogunk jelentkezni hétről hétre. Mai bejegyzésünkben arról írunk, milyen is volt a Pompás Napok pünkösdi programja Pátkán.

Nem először látogattunk el a pátkai ovisokhoz, az óvónéniknek most is köszönjük a megtisztelő bizalmukat. Mielőtt belekezdünk a részletes beszámolóba, szeretnénk kiemelni, hogy a gyerekek nagyon türelmesek és kedvesek voltak, a számukra hosszú mesét érdeklődve hallgatták végig, a táncból ráadást is kértek, mert még nem voltak fáradtak. A kézműveskedésnél igazán próbára tettük a türelmüket, mert voltak olyan eszközök, amelyekre sokat kellett várni... De ők türelmesen vártak, szépen csendben. Ebben rengeteg munkája van a pedagógusoknak, akik nap mint nap foglalkoznak velük, ezúton is szeretnénk kifejezni nagyrabecsülésünket. A gyerekeket népi játékra, néptáncra tanító Pápainé Csehák Andrea néptáncpedagógus régi jó ismerősünk. Foglalkozásunk táncos részeiben egyértelműen kirajzolódott, hogy a pátkai oviban a gyerekek mindennapjainak része a tánc és a játék. 

A Pompás Napok házhoz megy, ami azt jelenti, hogy óvodák és iskolák megrendelhetik foglalkozásainkat. A mostani foglalkozás a pátkai oviban a pünkösd köré épült. Miután a témát és az időpontot egyeztettük a vezetővel, nekiálltunk az előkészületeknek. Minden óvodai és iskolai programra külön készülünk, tehát nem sablonokkal, meglévő folyamatokkal dolgozunk. Idejében érdeklődünk a létszámról, a korosztályi megoszlásról, így van lehetőségünk testre szabni a programunkat. Mindez most is így történt. Programjaink 4 fő részből állnak: játékokból, táncból, meséből és kézműveskedésből. A sorrend természetesen az intézmény igényeitől is függ. Sokszor a mesével kezdünk, ezután jön egy kis mozgás, és végül a kézműveskedés. A pátkai ovisok pünkösdi programja egy nagyon rövid köszöntés után beszélgetéssel kezdődött, és a pünkösd egyik jelképéről énekeltünk, mondókáztunk, ez pedig nem más, mint a pünkösdi piros rózsa. A gyerekek jelképesen elültették saját kis rózsáikat, közben énekeltek. Mindezek után népi énekes körjátékokat játszottunk: Érik a meggyfa, Itt ül egy kis kosárban, Ajtó-ablak nyitva van... Az "Érik a meggyfa" kezdetű párválasztó játékban egyszerre több kisgyermek állt középen (és választott pár a megfelelő dalrésznél), nem csupán egy, ahogyan az eredeti játék van. Így szinte mindenki sorra kerülhetett a párválasztásban. Ennél a játéknál megkértük a gyerekeket hogy az "Ezt szeretem" kezdetű résznél aki tud, válasszon szabadon egy neki tetsző tánclépést. A gyerekek különféle lépéseket választottak, hiszen Andi néninek köszönhetően már sokfélét megismertek. 

Az "Itt ül egy kis kosárban" kezdetű fogyó-gyarapodó játék során kiválasztottunk egy nagyobbacska kislányt, és felöltöztettük őt egy szép néptáncos szoknyába, amelynek a szélét a legkisebbek fogták meg, a többiek pedig egy nagyobb külső kört alkotva énekeltek és jártak körbe. A körön kívülre is választottunk egy kislányt, aki az ének végén magával hívta egyik társát, így a külső lánc folyamatosan bővült, míg a belső folyamatosan egyre fogyott. 

Az "Ajtó-ablak nyitva van" című játéknál a gyerekek nagyon élvezték a kaputartást, és a játék végén az "ejnye-bejnye" ujjmutogatást egymásnak. :) A foglalkozás első részét egy mini-táncház zárta, amiben dunántúli ugrós, valamint moldvai zenére táncoltunk.

Miután jól kitáncoltuk magunkat, lekucorodtunk, és meghallgattuk a mesét a kiskirályfiról, aki elindult szerencsét próbálni, és egy olyan királykisasszonyt szeretett volna elvenni, aki kissé furcsa volt, hiszen azzal a kívánsággal állt elő, hogy az ő jövendőbelije bizony tudjon jól elbújni. A királyfi sok segítővel találkozott az útja során, így végül tulipánná változva sikerült úgy elbújnia, hogy a királylány meg ne találja. Így aztán egymáséi lettek, boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Egy öregember segített neki tulipánná változni, egy kedves kis versike segítségével: "Volt egyszer egy paprika. Paprikából Jancsika. Jancsikából kiskirály. Kiskirályból tulipán." A gyerekek elvarázsolva hallgatták interaktív mesénket. :)

Ezt a versikét használtuk fel később a kézműveskedés során, és készítettük el a hajtogatós játékot a gyerekekkel. A színezős-hajtogatós-mondókás játék mellett pedig juharfa ágára kötöttünk színes szalagokat, és egy korongra szép mintákat lyukasztottunk. Ezt elneveztük jókívánság-pálcának, hiszen miközben készítettük, arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy miket szeretnének tavaszra és nyárra a szüleiknek, testvéreiknek, maguknak.

Kedves Pátkai Gyerekek, váljon minden kívánságotok valóra! Reméljük, még találkozunk! :)

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu