Ígértük, hogy szeptemberben a mese köré építjük bejegyzéseink témáját. 
Ma konkrét ötleteket adunk arra, hogyan lehet interaktívvá tenni egy mesemondást, valamint hogyan lehet kiegészíteni egyéb kapcsolódó tevékenységekkel. Így akár egy egész projekt-napot is kerekíthetünk egy adott mese köré.

Arra gondoltunk, hogy leírjuk az egyik napunkat, amit az időjárás témája köré építettünk fel a Pompás Napok komplex szemléletéhez hűen: JÁTÉK - MESE - TÁNC együtt, kiegészülve kézműveskedéssel.

Medárd napja alkalmából Újmohácson jártunk, a Völgyesi Óvodában, ennek a csodás napnak a tevékenységeit osztjuk meg Veletek.

Lássuk, hogyan is nézett ki a napunk Újmohácson, a völgyesi ovisokkal. :) Milyen volt ez a Medárd-napi időjáráshoz kapcsolódó projekt-nap?

A mese, amit választottunk, a "Ki a legelébbvaló?" című népmese. Ha valaki nem ismeri, itt elolvashatja. Mesélés közben népi mesemondónk, Rebeka, igény szerint többször megállt, és mindenről - az esetlegesen új kifejezésekről is - beszélgettünk a gyerekekkel. Hogy miként tettük interaktívvá? Ahol csak lehetett, alkalmaztuk a következőket:

1. Kérdeztük őket. Hogy miről? Amikor a mesében ahhoz a részhez értünk: "Az öregember elment keresni olyan férjet, aki a legelébbvaló. Elment a Naphoz...." például arról, hogy ők szeretik-e, ha süt a nap? Nyújtsa fel a kezét, aki igen.

2. Mondókát mondunk vagy énekeltünk. A természeti jelenségeknél a Süss fel nap..., vagy az Ess, eső, ess..., illetve a Fújja szél a fákat... kezdetű dalok és mondókák az ovis gyermekek számára ismertek, vagy könnyen megtanulhatók, ráadásul mozgással is jól lehet kísérni. Mindenkit bíztatunk, hogy ne féljen ezektől, bátran alkalmazza mesélés közben őket. A gyerekek nem zökkennek ki, inkább többoldalú megerősítést kapnak a tanult új ismerethez vagy történethez, hiszen hallják-látják-mozognak.

3. Mozgással imitáltuk a mese szereplőinek cselekvését. Mozgást nem csak a népdalokhoz, mondókákhoz tudunk társítani, hanem egyszerűen a mesében foglalt cselekvésekhez is. Például rögtön a mese kezdeténél. "Mikor jött hazafelé, fogott egy egeret. " Mi is lehajolhatunk, és óvatosan a tenyerünkbe foghatjuk a képzeletbeli kisegeret. Amikor pedig az öreg király útnak indul, és sorra látogatja a Napot, a Szelet, a Felhőt, a Mátra hegyét, akkor mindenhol eljátszhatjuk, hogy bekopogunk együtt. Akár egy rövid rigmust is mondhatunk együtt. "Kipp, kopp, kopogok. Engedjenek be, az öregkirály vagyok."

Amikor a mesénk véget ért, felálltunk egy nagy körbe, és még egyszer elénekeltük, eljátszottuk a mese közben már elhangzott dalokat, mondókákat. Ezután nagyméretű színes papírból kivágott felhőt, napot, szivárványt, hegyet stb. tettünk le a fűbe. Azt kértük a gyerekektől, hogy keressék meg a napot, gyorsan szaladjanak oda. Ezután a felhőt... Ha sok gyerek van, érdemes ugyanabból a formából többet is készíteni. A játék végén azt kértük, hogy mindenki szaladjon ahhoz, amit a legjobban szeret. Ilyenkor érdemes a gyerekeknek és magunknak is időt hagyni arra, hogy elmondják, miért választották a napot, a felhőt, a szivárványt. Egy-egy ilyen alkalom remek lehetőség megismerni gondolataikat, gondolkodásmódjukat.

Ezekkel az ábrákkal remekül lehet Tűz, víz, repülő típusú játékot is játszani. Az elején megbeszéljük, hogy mik a szabályok, azaz mit csináljanak, ha a napot emeljük fel (pl. pipiskedjenek és emeljék magasra a kezüket, mintha el szeretnék érni a napot az égen), mit csináljanak, ha a felhőt (pl. mozgassák ujjaikat az eső csepergését imitálva).

A mese és a mozgásos játékok után az időjárás témájában tárgyalkotó tevékenység következett. Két dolgot készítettünk a gyerekekkel. Az egyik a szélforgó, a másik pedig festett kavics. A kavicsokra lakkfilccel rajzoltak számukra kedves motívumokat a meséből (felhő, hegy, nap, szivárvány...). Lakkfilc helyett akrilfesték is alkalmazható, a kis kezeknek valamivel könnyebb volt ez esetben a filc használata, mint az ecseté.

A kavicsokból kiállítást rendeztünk, így egymás alkotásait is megcsodálhatták a gyerekek. Itt ismét hagytunk időt arra, hogy elmondják, kinek melyik rajz tetszik, melyik szereplő volt a kedvence a meséből.

 A szélforgót is kedvükre díszíthették, később pedig vidáman szaladgáltak velük az ovi udvarán. 

A napot egy kis közös táncolással zártuk.

Köszönjük még egyszer a megtisztelő bizalmat az újmohácsiaknak. Mi nagyon jól éreztük magunkat, és több hónap távlatából is boldogan emlékszünk vissza.

Hagyományok új felületeken, új köntösben

Hiszünk abban, hogy hagyományaink fontos tudást és megerősítést, intelmet hordoznak a mai ember számára is. Vegyük ismét birtokba ezeket az ismereteket, és építsük be a mindennapokba!

• Videó anyagaink rövid interakciók, legyen szó játékról, meséről vagy tárgyalkotásról.
  Klikk erre a linkre! Megnézem a Pompás Napok You Tube csatornáját!
• Mesetárunk 2017 óta egy bővülő gyűjtemény azokból a mesékből, amelyekhez a Pompás Napok csapata kötődik. Klikk! Ellátogatok a Mesetárba!
• Játéktárunk javarészt népi játékokat tartalmaz, játékfűzéseket és néhány olyan ötletet is, amelyek a néphagyományban gyökereznek. Ezek a gyerekekkel való együttlétek alatt új variációként születtek meg.
  Klikk ide! Felkeresem a Játéktárat!
• Szakmai cikkeink és vendégírónk tollából született írások is számos izgalmas témát feszegetnek, ötletekkel szolgálnak. A blog felületének jobb oldalán, a kereső funkcióval rákereshetsz konkrét kifejezésekre is.
  Klikk! Beleolvasok a blogba! 
  Népmese-foglalkozás címszóval ezeket a cikkeket több, mint 200.000 látogató olvasta el.
  Kattints rá! Nézzük, melyek ezek a cikkek!
• Online előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.
• Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu