A gyerekek gyakran kérnek egy mesét újra, újra és újra. Előfordul, hogy éppen mi szeretnénk elmesélni egy történetet nekik többször. Miért? Náfrádi Anikó osztja meg velünk tapasztalatait erről!

Talán fontosnak tartjuk a mesei mondanivaló elmélyítését, vagy gyakorolni szeretnénk az élőszavas mesemondást. Bármelyik esetről is legyen szó, nem kell, hogy a mesélés unalmas tevékenységgé váljon.

Hogyan lehet egy újra mesélt történet érdekes, változatos, és megunhatatlan?

Nyári napközis táborokban lehetőség nyílik, hogy ugyanazokkal a gyerekekkel többször is átéljünk egy mesét. Egy ötnapos tábor során, a hét minden napján ugyanazt a mesét meséljük, de minden nap más szemszögből közelítve meg azt. Persze mesélhetnénk mindennap újabb és újabb színes történeteket, hiszen olyan gazdag a népmesei kincstár. Fotó: Wekerlei Székelykapu napok

Fontos élményeket jelent újra és újra megmerítkezni az adott történetben. Körbejárhatjuk a mesét kívül-belül, megismerkedhetünk a gazdag képeivel, minden érzékszervünkkel megtapasztalhatjuk, ránézhetünk ugyanarra a történetre a különböző szereplők szemszögéből, sőt, akár teljesen bele is helyezkedhetünk az események sorába, és eljátszhatjuk azt.
Egyik nyári napközis táborunk tematikájából szemezgetve mutatunk egy példát, hogy egy mese hogyan járható körbe ugyanazzal a csoporttal több napon keresztül.

Első nap – ismerkedés a mesével

Az első alkalommal hagyományos mesemondás formájában elmeséljük a mesét, úgy ahogy van. Ez a mesemondás hasonlít leginkább ahhoz, ahogyan a mindennapokban is elmesélünk egy mesét. Ennek az alkalomnak a célja a történettel, a szereplőkkel, a mesei mondanivalóval való megismerkedés. Éppen ezért a mese feldolgozása is „ismerkedős”: követheti ábrázolás, bábkészítés.

Második nap – hegyezzük a fülünket!

A második napon elmesélhetjük a történetet úgy, hogy minden hangot, zörejt, neszt kiemelünk, utánzunk, megszólaltatunk.

Fotó: KMO

A történetmondást gazdagíthatjuk dalbetétekkel, hangszeres játékkal, és mindenféle hangkeltő eszközökkel. A mese színezésének és gazdagításának igazán csak a képzeletünk szab határt. Tapsolhatunk, düböröghetünk, kiabálhatunk, suttoghatunk, ahogy a mesei fordulatok éppen megkívánják. A mesemondást követően a gyerekkel közösen összegyűjthetjük, hogy milyen hangokat hallottunk, eljátszhatjuk azokat újra, kiválasztva, hogy ki melyik hang lenne szívesen. A mesemondást szépen kiegészítheti egy egyszerű hangszer közös elkészítése a gyerekekkel.

Harmadik nap – a negatív hős

Egy újabb feldolgozási lehetőség lehet ugyanazt a mesét elmesélni egy másik szereplő – például a negatív hős szemszögéből.

Fotó: KMO

Egészen máshogy szól a Három kismalac és a farkas története, ha a farkas oldaláról szemléljük, vagy mondjuk a Hófehérke, ha a Gonosz mostoha meséli el az ő változatát. Egy történet ilyen típusú feldolgozása természetesen csak nagyobb gyermekekkel lehetséges, akik már képesek a másik szerepébe való belehelyezkedésre. De mindenképp nagyon ajánljuk, mert remek módja annak, hogy erősítsük a gyerekekben a nézőpontváltás, az empátia, az együttérzés képességét.
Egy történet ilyen módon való megélése remek alkalmat nyújt arra is, hogy kicsit beszélgessünk saját nemszeretem tulajdonságainkról, vagy arról, mi mikor vagyunk egy helyzet negatív hősei.

Negyedik nap – közösen szőjük a mese fonalát

A negyedik napra már minden bizonnyal elég jól ismerik a gyerekek a történetet, így lehetőségünk van arra, hogy közösen szőjük a mese fonalát: a gyerekek maguk meséljék el a mesét, oly módon, hogy mindenki kicsit hozzátesz a meséhez.Fotó: Tündérvirág mozgáskuckó

Szép ilyenkor látni, hogy kiben melyik mesei kép maradt meg élénken, ki mit hangsúlyoz ki, mit tart fontosnak, és mi az, ami esetleg kimarad a történetből.

Ötödik nap – dramatizálás

A hét utolsó napján már nem is szükséges a mesét elmesélni, hiszen ekkorra már tényleg mindenki ismeri a mesét kívülről-belülről, elölről-hátulról. Ilyenkor szoktuk közösen eljátszani azt a történetet, amivel egy teljes héten keresztül dogoztunk. Ez nagyon népszerű szokott lenni a gyerekek körében, szívesen bújnak bele az adott mesei hős bőrébe. Eljátszva, a különböző szerepekbe belehelyezkedve, már igazán magukénak érezve a mesét tudják így a gyerekek a mesét teljesen átélni.

Várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni. 

Nézd végig e-book kínálatunkat!

Szakmai közösségeinkhez érdemes csatlakoznod, hisz óvodás és kisiskolás korosztályok számára népi játékok témában és a népmesék világában kérhetsz tanácsot vagy oszthatsz meg tapasztalatokat.