Azt mondják...
Vaskor Gréta írása a Pompás Blogon
AZT MONDJÁK…
Azt mondják a mesét hallgatni jó, és ez így igaz. Jó leülni, megpihenni, és elmerülni egy mesei világban, elmerülni saját magunkban. Jó gyerekként, jó felnőttként, mesét bárki hallgathat, mert a mese mindenkinek szól, felnőttnek és gyereknek, szól érzőnek, gondolkozónak, cselekvőnek és szól töprengőnek, bizonytalannak, keresőnek.
Azt mondják a mesét olvasni jó, és ez így igaz. Jó kézbe venni egy mesekönyvet, jó olvasni a történeteket, jó utazni, kalandozni, jó szurkolni a hősnek. Jó olvasni magunknak, magunkban, és jó olvasni másnak is, barátnak, kedvesnek, gyermeknek, közösségnek.
Azt mondják a mesét mondani jó, és ez így igaz. Jó fejből mesélni, mert olyan részeit mutatja meg a történet, amit olvasva, hallgatva talán nem. Lehet azért, mert másból, máshonnan mondjuk, amikor fejből mesélünk, mint amikor olvassuk. Kinyílik valami bennünk, a szöveg anyaggá, formálható, formázandó anyaggá válik.
Azt mondják a meséről beszélgetni is jó, és ez így igaz. Ilyenkor egyszerre vagyunk benne a mesében, és kívül, keressük titkait, és lehet örülni, mikor egy-egy feltárul, megmutatkozik. Fejünkkel, eszünkkel kutathatjuk titkait, közben megjelenik kép, érzés, megértés.
Azt mondják, a mesében élni is jó, és ez így igaz. Ilyenkor kapcsolódunk valami egyetemeshez, öröktől valóhoz, időtlenhez, és mégis nagyon személyes részünkhöz. Ilyenkor a vezetést átveszi egy mély bölcselet. Kapcsolódunk a mese szereplőihez, megkeressük őket belül, és megkeressük ki képviseli őket körülöttünk.
Azt mondják, mesét írni is jó, és így igaz. Mindannyian írjuk a saját mesénket, aminek főszereplői vagyunk (bizony, nem más, mi), és más mesékben segítők, királyfik, királylányok lehetünk, vagy akár az ellenfél.
Én hallgatom, olvasom, mondom, fejtem, írom és élem a meséket. Örömmel:
http://www.vaskorgreta.hu/
Köszönjük Vaskor Grétának, hogy írásával bekapcsolódott blogunk életébe.
Egy régebbi írását, ami szintén nálunk jelent meg, itt olvashatjátok.
A képek Dinara Mirtalipova munkái.
