Hagyományok régen és ma

A farsang az evés-ivás, lakodalmak, disznótorok, bálok, zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. 
Manapság jelmezbe öltözve átváltozhatunk, kicsit eltávolodhatunk a megszokottól. Emellett az óvodás és kisiskolás korosztály számára izgalmakkal teli időszaka az évkörnek ez a pár hét. A kisiskolások számára félévi bizonyítvány után igazi lehetőség, hogy "kiengedjék a gőzt". Sőt, akár fiatal felnőttekkel is...

Egyetemistákkal volt alkalmunk a farsangot kicsit újraélni. Többek között rossz szokásaikat vették lajstromba, amelyektől szívesen szabadultak. Az intézmény vezetésének rugalmasságát próbára tettük, mivel egy lábosban, a lángok közé dobhatták azokat a papirosokat, amelyekre felírták nem kívánatos szokásaikat. Jó mulatság volt és ahogy a tűz kialudt a fiatalok hatalmas tapssal élték meg a jelképes felszabadulást. A meglepetést növeltük azzal, hogy az elhanvadt szavak után maradt hamuval megkentük a fiatalok arcát. Ez is egy szokásból ered, amit lentebb bemutatunk.
Ez a példa csak egy számos lehetőség közül, ahogy intézményekben, közösségekben megélhetjük a farsang időszakát. Kidolgozott anyagaink a népmesék középpontba helyezésével segítik a pedagógusok és gyerekekkel foglalkozó szakemberek munkáját. Webshopunkból néhány kattintás után elérhető számodra is!

Alakoskodás és a farsang

Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A maszkos alakoskodásokból fejlődtek ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben más-más alakokat személyesítettek meg: a cigányt, a betyárt, a koldust, a vándorárust, a menyasszonyt, vőlegényt. Kedvelt volt a férfi-női szerep- és ruhacsere. Jellemző volt az állatmaszkok használata is: ló, kecske, gólya, medve. Ismert és elterjedt dramatikus játék, Cibere vajda és Konc király harca. Cibere vajda a böjti ételeket jelképezi, Koncz király pedig a húsokat, húsos ételeket. A hagyomány szerint vízkereszt napján és húshagyó kedden küzdenek meg egymással. Az első viadalban Koncz király, a másodikban pedig a böjtölést jelző Cibere vajda nyeri a csatát. Számos helyen farsangvasárnap tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Ahol ebben az időszakban nem volt lakodalom, ott álesküvőt tartottak.
A legrégebbi farsangi szokások közé tartoznak a farsangi köszöntők is. Az adománygyűjtéssel párosuló népszokások voltak, többnyire gyerekek vettek részt benne. Két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőre. A cél a farsangi költségek fedezése, illetve a tanító és a papok jövedelmének kiegészítése volt.
Néhány dramatikus játék az érdeklődőknek: téltemetés, rönkhúzás, asszonyfarsang, kakasütés, medvetáncoltatás, Cibere vajda és Koncz király küzdelme, farsangtemetés.

A farsang időszaka 

Rövidebb-hosszabb ideig tart. A farsang kezdete vízkereszt (január 6.) és a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. Idén január 6-tól március 6-ig tart. A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A farsang lényege a párválasztás mellett a szabályok felrúgása és vicces gúnyolása. A farsang napjai külön nevet is kaptak az egyes falvakban: farsangvasárnap előtti csütörtök a kövércsütörtök (ilyenkor készültek a farsangi ételek). Az utolsó három nap a farsangfarka elnevezést kapta, ekkor volt a legtöbb bál, mulatság. Hamvazószerda utáni csütörtök felfüggesztették a böjtöt, ekkor megették a farsangi maradékot: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. Ma ezt, torkos csütörtökként ismerjük.

Busók pedig ma is vannak!

Magyarországon az egyik legismertebb alakoskodó szokás a mohácsi busójárás. A délszláv eredetű felvonulásra sokan látogatnak el évről-évre, bekapcsolódva a sokácok mulatságába. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, hasonlóan a húsvéthoz.

Tikverőzés, az vajon mi? 

A Fejér megyei Mohán, ma is él a hagyomány, a tikverőzés. A farsang utolsó napján 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak.

Forrás: www.moha.hu

A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni. A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket.

Versek

Osváth Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.
Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.
Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.
Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.

Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk

Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”
Se fánk – se fánk...

Szaladtam én a szerbe szívesen,
de ott sem volt biz egy sziporka sem...
Holott kezdett már esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!
Se fánk – se fánk...

Dalok

A, a, a a farsangi diákok,
a farsangi diákok
piros nadrágban járnak
a, a, a, a farsangi diákok.

Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből
mind asszonyok, mind lányok,
elül bögyöt csinálnak,
ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.

Játékötletek

- Seprűtáncoltatás: Szintén saját gyerekkel párban, és a zene indítására rövid tánc után tovább kell adni a seprűt. Akiknél a zene leállításakor van a seprű, kiáll.
- Székfoglaló játék: Zenére körbejárják a székeket, ha elhallgat a zene, le kell ülniük. Minden körben eggyel kevesebb a szék, mint a játékosok. Aki nem talált helyet, kiesik. (A kiesők szedhetik ki a székeket.)
- Lufi vagy pingpong labda a két homlok közé, zenére kell táncolni. Amelyik páros tovább bírja, és nem ejti le a labdát, az a nyertes.
- Széköltöztető: egy széket kell felöltöztetniük különböző ruhadarabokkal pl. zoknit húzni rá, erre cipőt adni, pulóvert ráhúzni stb. Aki mindet ráadta, az nyer.
- Krumpliterelgetés: krumplit kell fakanállal terelgetni, aki elsőnek ér a célba az nyer.
- Nagyobbakkal vállalkozhatunk egy dramatikus játékra is, meglepve a farsangolókat.

Kézművesség

- Álarckészítés - Nagyobbakkal készíthetünk saját gipszmaszkot is. A gyermeket hanyatt fektetjük, arcát bekrémezzük. Gézlapokat fektetünk az arcára, majd óvatosan bekenjük gipsszel, a szemeket és a szájat kihagyva. Ezt száradás után díszítheti a gyermek. a kisiskolások teljesen bele tudnak feledkeznek ebben az alkotásba!
- Papírzacskó felhasználásával készíthetünk busómaszkot is.
- Bohóc készítése anyagdarabokból mozaikolva.
- Gyerekeket körbe rajzolva mindenki megrajzolhatja a maga jelmezét. Díszíthetjük vele a folyosót.
- Különböző füzérek, szalagok készítése.
- Krumpliból és magokból, krumplipofákat kreálhatnak a gyerekek.

Mesék

A farkas, a róka, a nyúl meg a varjú 
Kolontos Palkó
A vajaspánkó
A mesék szövegeit megtaláljátok a Mesetárunkban sok más mese mellett.
Szeretnél mesélni, de bátorításra van szükséged hozzá?
20 órás, online képzésünk segít ebben:

• Gyakorlati tippek
• Videó-és hanganyagok
• Önálló feladatok
• 4 extra kiadvány

Akár szülőként, pedagógusként,  kulturális szakembereként vagy mesélni vágyó felnőttként is csatlakozhatsz.

Szólások, közmondások

A szeretet nincs a farsang hatalmában. (Farsangon kivül is szerelmeskednek.)
Farsang farkán csúszik a fa szán.
Farsang farkán csúszik a szán. (Farsang végén.)
Farsang után is elkel a jó lány.
Farsangon kívül is esik leányvásár.
Gazdag leánynak bőjtben is esik farsangja.
Ha a farsang hosszú, késő a húsvét.
Hármat néznek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot.
Koros szegény lánynak mindig rövid a farsang.
Kurta farsang után negyvennapi bőjtre fognak.
Minden farsangnak van egy bőjtje.
Nincs farsang bőjt nélkül.
Vén leánynak mindenkor kurta a farsang. D.
Forrás: Dr. Margalits Ede:Magyar közmondások és közmondásszerű szólások.

Ételek

„Inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon!”

- szalagos fánk (mágikus erőt tulajdonítottak neki)
- csörögefánk
- rétes (azt tartották róla, szerencsét hoz, ha jól nyúlik)
- kocsonya.

A cikk megírásában való közreműködésért köszönet Nagy Annának!