Szőcs Boldizsár meséje:

Forrás: www.hirado.hu, Fotó: AFP

Vót égy özvegyasszony, annak vót égy fia, Jankó, de úgy elkényeztette gyerekkorától.
- Majd én, fiam, majd én csinálom. Majd én dogozók.
Hogy mán erős legénke lett, de még égy pohár vizet sé vót ura a kútrulhozni. Hát a szomszéd épített égy házat, és kellett a gerendákat fölrakni.
Azt mondja:
- Édes fiam, a szomszéd szaladgál, szedi össze az embereket.
Azt mondja:
- Annyiszor segített rajtam, míg én neveltelek, eredj, fiam, próbáld még, segítsd még.
- No, mégmutatom én, hogy mit tudok.
Annyian gyűltek össze annak a hitvány gerendáknak. Mégfogta, égy kézvei dobálta fél a tetőre a gerendákat. Még is fogta, fölis építették.
Mán a közsígi bírónak fülibe mént ez az erős legény. Neki kéne égy ilyen erős leginy, olcsó pénzért.
Jött is, mégszólította az anyját.
- Ideadná nekem a fiát szógálni? Ilyen erős légíny kéne
- Mit szósz, Jankó fiam, elmész?
- El én. Hát mit fizet?
- Amikor az év lejár, égy kocsi gabonát.
- Mikor megyén ez az esztendőnek a kezdetje és a vége?
Azt mondja a bíró:
- Hát kakukkszólástú kakukkszólásig.
(A kakukk tavasszá szól, elhallgat, és többet nem szól. Majd csak másiktavasszá szólal még a kakukk.)
- De bíró uram, azt kikötöm, amelikünk leghamarabb mégharagszik, annak levágjuk az orrát.
Gondóta magában a bíró:
- Én nem haragszok még - azt mondja -, mer' én annyi munkát adoknéked, amennyi csak jólesik.Gondolta magában a bíró, van égy kosztossal több az életben, levág égyszép nagy disznót, hogy légyén mit tegyen a felesíge a szógának a tarisznyájába. De nem vót szalmája.
Azt mondja:
- Eridj, fiam, a szomszédba, ott lakik égy plébános, kérje szalmát, hogypörköljük még a disznót
- Jó napot, plébános úr!
- Adjon isten, szép fiam. Hát mi jót hoztál?
- Nem hoztam én semmit, még vinnék.
- Hát mit?
- Hát azt mondta a bíró uram, égy kis szalmát, hogy mégpörkölje a disznót.
- Ott van, fiam, vigyél - amennyit csak elbírsz.
Hát Erős Jankó lukat fúrt, bebújt a kazal alá, és viszi a kazalt magával. Mikor a kapuba ért, nem fért ki a kapun. Kiment, kirugdosta, széjjeldobálta, és viszi a szalmát. Hazamént, ott sé birt bemenni. Széjjeltört, bevitt mindént. Méglátta, mikor bevitte, mekkora kárt csinát.
- Hát té ilyen haszontalanságot végeztél?
- Haragszik, bíró uram, haragszik?
- Dehogy haragszok.
A bíró tudta, hogy hány az óra. Levágták a disznót, mégpörkölték. Másnap most mán valahogy azt az utat kéli, hogy nézze, hogy minél hamarabbleteljen az esztendő, mert úgy vette, ezzel nem tud kidüllőzni sehogy sé.
- Tudod mit - azt mondja -, kimész a falu végire. Ott van égy borzasztó nagy sűrűség, és azt összehányod, és elégeted. Hát réggé pakót neki a gazdasszony a tarisznyába. Mikor kiment, kinyitotta a tarisznyát, éhés vót, hát van benne égy kis szalonna, égy kis hurka,égy jó karaj kenyér, megette. Még a zápfogára sé jutott.
 - Hát majd én segítek, van itt élég.Összeszedett fát, tüzet csinált, levágott égy szép kocát, mégnyúzta,mégsütte, megette. Aztán hajtsa haza a disznókat, a gazdasszony számója. Egy hiányzik.
- Ember, számója még, égy hiányzik.- Jankó, hol égy disznó?
Azt mondja:
- Megettem. Amit adott, égy fogamra sé vót elég az a koszt.
- Máskor többet tegyél a tarisznyába.
Másnap nem hajtotta a disznókot, hanem kiment összeszedni a sus-nyókat az erdőbe. Erre fordút Jankó, égy kézzé tépte ki rakásra. Akkor égy nagyerdőt tépett ki. Méggyújtotta. Jöttek a tűzoltók, jött a falu népe, nehogy ellegeljén a tűz, és leégesse a falut. Tisztára csináta az egísz helységét.
Akkor a bíró azt mondta:
- Nem kellett vóna akkora tüzet csinálni.
- Hát azt mondta a bíró úr, tépjem ki. Haragszik, bíró uram?
- Dehogy haragszok, dehogy haragszok.
Még vót ám ijedve a bíró úr. Hanem másnap azt mondta az asszonynak:
- Adjál néki égy fél ódal szalonnát és égy kényeret a tarisnyába, és ménjén az erdőbe, és hajtsa haza disznókat. Hát az erdő tele vót vaddisznóval. Majd azok elintézik. Hát nyakába akasztotta a tarisnyát, kiment az erdőbe, leült, kitette, amit pakolt a gazdasszony, mindént bepakolt, ott vót égy forrás, kiitta a vizet belőle. Demost majd hajtsa. Lássa, ott is szalad égy disznó, ott is. Röf, röf, röf. Csak szaladnak. Hát kihúzott égy jókora husángot égy nagy ágval.
- Kuss té!
Azok:
- Momm, röff-röff - morogtak.
Ódáiba ütte ezt is, azt is, összegyűjtött égy csapatot. Nem volt ott kibúvás, nem tudott elménekülni égy vaddisznó sé. Ameliket ódáiba húzott, az sántán maradt, oda köllött, hogy ménjén a csapatba. Hazahajtsa a disznókat, hazamén a bíró a szolgálatjábú, méglátja, hogy tele van az udvar vaddisznóval.
- Hát mit csináljon vele?
- Hát, gazduram, én levagdosom régvei. Jöjjön mindén faluszégénye, mutassa még, hogy bíró. Marad még elég hús ezekből a disznókbul.
Hát nem volt más hátra, úgy is csináltak, ahogy a bíró mondta, azt mondja éjjel a felesége:
- Hallod, ember, még kéne szólaljon a kakukk.
- De hát nincs még itt az ideje.
- De másképp nem tudjuk lerázni a fejünkrül ezt az erős Jankót.
- Hát, hogy?
- Majd én hátramégyék arra a nagy almafára, bemegyek a közepibe, a sűrűsígbe, és ott elkezdek majd kakukkolni. Hát korán réggel Jankó már föl volt kelve, de már a bíróné is fént volt afán.
- Kakukk, kakukk.
- Bíró uram, hát még nincs itt az ideje, a kakukk nem ilyenkor szokott szólni.
- De, fiam, ez most a kakukk szólalt. Kakukkszólásig egyeztünk, lejárt az esztendő, kapsz égy szekér gabonát.
- Nem, majd megnézem én azt a kakukkmadárt.
Mégrázta jól a fát, leesett a bíróné, eltörött a keze, eltörött a lába.
- Jaj, jaj, Jankó, mit csináltál?
- Haragszik, bíró uram?
Ide az orrát!
- Dehogy haragszok, dehogy haragszok.
Töri a fejit a bíró, mit tudjon, milyen munkát tudjon adni Jankónak.
- Elmész, András bácsit hazahozod az erdőből. Kikűdtem őt már többmint égy esztendeje, biztosan mégnőtt a szakálla. Hazahozod, még-fürösztöd, mégborotválod.
Kiment, találkozik égy medvévé.
-Mmmm ... Mmmm ... Vvw.
Kihúzott égy fadarabot, égy husángot, ódáiba ütte.
- András bácsi, rögtön jöjjön haza
- Mmmmm,
- Nem hónap, hanem rögtön.
Mégint ódáiba ütte
- Várjon, hoztam én égy borotvát, üljön lé.
Kiborotválta a medvét, hazahajtotta, mert előtte vágta ódáiba a medvét. Mikor méglátta a gazda, hogy a medvét is hazahajtotta, ezt nem lehet elpusztítani. Ki köll tőtse az esztendőt. Ahogy tudja, úgy tudja.
- No, itt van, bíró uram András bácsit hazahoztam, még is borotváltam.
- No, jó van, fiam, jó van. Nem köllött vóna hazahozni.
- Haragszik, bíró uram?
- Dehogy haragszok, dehogy haragszok.
- No, akkor András bácsi ménjén vissza az erdőbe tovább őrizni a disznókat.
A medve nagyon morgott.
- Nehogy én utánaménjek, né morogjon többet.
Elment az medve vissza az erdőbe. Valami úton-módon elvitte a biró azanyját, hogy kakukkszólásig fizessen becsületesen. Azt mondja az anyjának:
- Leikém anyám, léteit az esztendő. A kakukk mégszólalt, de lerázta afarul. Adok többet, mint amennyit kérnek. Hűségésen dógozott, sokat csinált, vigye haza a fiát.  Kifizetem a gabonával, mindénvei.
- Hát mennyi gabonát ad?
- Hát égy szekérvei
- Hát, Jankó, védd a szekeret két ökörvei, ökröstől odaadom, csak menjél.Hát az annyi gabonát rakott, nem mert ám a bíró úr szólni, hogy elég.
- Hát jó van most már, bíró uram, több nem fér a szekérre. Kakukkszólás még nem vót, még van jogom itt tartózkodni magánál.Kakukkszólásig. Nem gondolja, bíró uram, hogy a szegény embernek nincsesze? Van nekem. Kakukkszólás csak tavasszal, mégin másik tavasszal van.
Nem szólt a bíró semmit. Csak annyi gabonát hazavitt, hogy vót tíz esztendeig is mit egyének.
Itt a vége, fuss el véle.

Forrás: Sërëgék szárnyán, Szőcs Boldizsár meséi, Szabadka, 2005.
PDF formátum forrása: https://www.vamadia.rs/sites/default/files/2020-03/beszedes%20valeria_seregek%20szarnyan.pdf

További meséket is találtok Mesetárunkban.

Előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.

További inspirációért látogassátok meg Mesetárunkat és Játéktárunkat!

Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

Érdemes csatlakoznotok szakmai közösségeinkhez, ahol óvodás és kisiskolás korosztályok számára népi játékokkal és népmesékkel kapcsolatban kérhettek tanácsot vagy oszthattok meg tapasztalatokat.