2022. júl 24.

A tövisdisznó

írta: Kormos Rebeka
A tövisdisznó

Berze Nagy János gyűjtése nyomán

hogy-segitsunk-a-sunon-sunfi-sundiszno-urbanology.jpgForrás: https://urbanology.hu/

Egyszer volt egy szegény ember meg egy szegény asszony, de nem volt egy csepp gyermekük sem. Azt mondja az ember:
- Hallod-e, feleség, menj el a templomba az egyik úton, majd én megyek a másik úton, s amit kapsz, kutyát, macskát vagy bármit, hozd haza, hogy legyen nekünk is gyermekünk.
Elindulnak a két úton, s a vénember talál egy tövisdisznót egy agyaglyukban. Hazaviszi.
- Na, vénasszony, kaptál valamit? Mert én kaptam ni, egy tövisdisznót. Most már van nekünk is gyerekünk.
Megszólal a tövisdisznó:
- Apám s anyám, vegyenek disznókat, legyünk disznópásztorok.
- Ó, édes fiam - azt mondja a vénember -, ládd, mi öregek vagyunk, ki hajtja ki a disznókat?
- Kihajtom én - mondja a tövisdisznó.
Hát jól van, vett a vénember disznókat.
- Vett, édesapám?
- Vettem, fiam.
- Jól van, apám, ha vett, vegyen még egy fehér kakast, egy veres kakast és egy fekete kakast.
Vett az öregember, s a tövisdisznó mind ellátta a kakasokat, vitt nekik, hogy egyenek s igyanak.
Telt-múlt az idő, tavasz lett, s a disznókat ki kellett hajtsák.
- Hát ki kürtöl? - kérdi a vénember.
- Kürtölök én, csak adja ide, édesapám.
Felül a tövisdisznó a ház tetejére, s kürtöl, aztán ráül a fekete kakasra, s kihajtja a csordát. Mikor kiértek az erdőbe, belegombolyodik egy útilapuba, s a kakast megköti.
Éppen a fekete király utazott abban az erdőben, s ott érte a sötétség. Elküldi a kocsisát, hogy keressen valakit, aki kivezesse az erdőből.
Megy a kocsis, és találkozik a tövisdisznóval.
- Ügyelj, te - azt mondja a kocsisnak -, nehogy rám lépj, mert úgy váglak pofon, hogy egyik szemed a másikat veri!
A kocsis néz széjjel, hogy honnan beszélnek, s meglátja az úton a tövisdisznót.
- Ki- s miféle vagy, te tövisdisznó? Nem tudnád kivezetni a fekete királyt ebből az erdőből?
- Vagy ki biz én, miért ne? Csak adja ide a fekete király a lányát feleségül s a fele királyságát.
- Na, csak szaporán, odaadja, hogyne adná!
- Előbb csináljunk írást, akkor majd kivezetem, de addig nem.
Elmegy a kocsis vissza. Kérdi a király:
- Na kaptál valakit?
- Kaptam egy tövisdisznót, de ezt meg ezt kéri.
- Csak mondd neki, hogy megkapja. - Csinál írást a király, a kocsis elviszi a tövisdisznónak.
- Nekem efféle írás nem kell - azt mondja -, kötlevelet adjon, hogy a lányát s a fele királyságát
nekem adja.
Mit volt mit csináljon, adott kötlevelet, s a tövisdisznó kivezette az erdőből. Este hazahajtja a csordát, s azt mondja az apjának:
- Édesapám, holnap adjon enni a veres kakasnak, hogy menjek avval.
Másnap felült a veres kakas hátára, kürtölt, s kihajtotta a disznókat az erdőbe. A kakast megkötötte, s ő maga belegombolyodik a lapuba.
Akkor meg a veres király utazott arra, s a sötétség az erdőben érte, s eltévelyedett. Elküldi a kocsist, hogy keressen valakit, aki kivezeti az erdőből. Megy a kocsis, s megkapja a tövisdisznót, de először nem látta meg a lapuban.
- Ügyelj, te - mondja a kocsisnak a tövisdisznó -, nehogy rám lépj, mert úgy váglak pofon, hogy egyik szemed a másikat veri!
- Hát te, kis tövisdisznó, téged nem is láttalak! A veres király eltévedt az erdőben, s most nem talál ki, nem tudnád-e kivezetni?
- Vagy ki, csak adja nekem a lányát s fele királyságát! De írást csináljon, mert különben nem mozdulok!
Visszamegy a kocsis, s elmondja, hogy kivel találkozott, s az mit kér, s a király ad neki egy kicsi írást.
Azt mondja a tövisdisznó:
- Nekem nem kell efféle írás, nekem kötlevél kell!
Mit csináljon a király? Küldött kötlevelet, akkor a tövisdisznó kivezette az erdőből. Az erdőszélen ráugrik a kakasra, s hazahajt.
- Édesapám, adjon annak a fehér kakasnak is enni, hogy menjek vele is.
Az öreg adott, s reggel kapja magát a tövisdisznó, felszökik a fehér kakasra, kürtöl, s kihajtja a csordát az erdőre. A kakast megköti, s belegombolyodik a lapuba.
Hát a fehér király éppen akkor utazott arra a lányával, s besötétedett az erdőben. Elküldi az inasát.
- Menj - mondja -, keríts valakit, hogy vezessen ki az erdőből.
Az inas elmegy, hogy keressen valakit, rátalált a tövisdisznóra, de a sötétben nem látta meg mindjárt.
- Ügyelj, te, nehogy rám lépj, mert úgy váglak pofon, hogy egyik szemed a másikat veri! Ki- s miféle vagy, s mi járásod vagyon erre?
- Én a fehér király inasa vagyok, az én uram így és így járt, nem tudnád kivezetni az erdőből?
- Vagy ki, csak hozz egy írást, hogy a lányát s fele királyságát nekem adja.
Elmegy az inas vissza, s a király kérdi:
- Kaptál?
- Kapni kaptam egy tövisdisznót, de mit kíván: hogy felséges király a lányodat add neki s a fele királyságot.
- Odaadom, mit tehessek egyebet!
- De nem úgy van az, hanem írást kér a dologról.
Kérdi a lányát a fehér király:
- Na, lányom, elmész utána?
- Elmegyek, édesapám!
A király megadta az írást, s a tövisdisznó kivezette az erdőből.
Azután nekifogott, felkapott a fehér kakasra, s elhajtotta a csordát haza.
Mikor hazaértek, azt mondja:
- Na látja, édesapám, hogy megőriztem a csordát. Most már eltelt az esztendő - akkoriban három napból állott az esztendő -, vegyék fel a fizetést. Nekem pedig keressenek szekeret, hogy menjek és házasodjam meg.
- Ó, fiam - mondja az anyja -, ki jönne teutánad?
De azért csak hoztak vagy öt szekeret másnap reggelre. A tövisdisznó felkapott a fekete kakasra, s elment legelőször is a fekete király udvarába. Hát ott beszegezték a kaput, de a tövisdisznó megsarkantyúzta a paripáját, s berepült.
- Na né, én vezettem ki az erdőből, s most ugyan szépen várnak a vőlegényre! Még az sem jő, aki a lovamat elvegye! Nem azért jöttem, hogy itt üljek! Van nekem egy vén apám s anyám, azokra kell ügyeljek.
Kérdi a fekete király:
- Itt esküsztök meg vagy otthon?
- Otthon, apám házánál.
Felpakol a fekete király egy láda gúnyát, pénzt s a lányát, s útnak indultak. Az első szekéren ült a menyasszony, a tövisdisznó pedig a fekete kakason. Odarúgtat a mátkájához.
- Szeretsz-e engem, lelkem? - kérdi a lányt.
- Ó, menj el, isten csúfja, ne is lássalak!
Megharagszik a tövisdisznó, visszakergeti a lányt az apjához, a szekereket pedig a sok drágasággal elvitte haza. Mikor hazaértek, azt mondja:
- Na, apám, most már van pénz, csak asszony kell. Holnap reggelre hozzanak négy-öt szekeret, hogy menjek a veres király lányáért.
- Ó, fiam, fiam - azt mondja az anyja -, hogy tudnád te azt elhozni? - De azért a szekereket csak elhozták.
Reggel felült a tövisdisznó a veres kakas hátára, s mennek a veres király országába. Hát a kaput ott is beszegezték, nem tudtak be menni.
A tövisdisznó fogta magát, s berepült a kakassal.
- No né, én vezettem ki őket az erdőből, s most ugyan szépen várnak a vőlegényre, még az se jő, aki a lovamat elvegye! Nem azért jöttem, hogy itt üljek, van nekem egy vén apám s anyám, azokra kell ügyeljek.
Kérdi a veres király:
- Itt esküsztök vagy otthon?
- Otthon, az apám házánál.
A veres király felpakol egy láda gúnyát, pénzt s a lányát, s útnak bocsátja őket. Az útban, ahogy mennek, odarúgtat a tövisdisznó a királylányhoz, s kérdi:
- Szeretsz-e, lelkem?
- Hordd el magad, ne is lássalak! - kiabált a menyasszony.
Megharagszik a tövisdisznó, s egyszeribe visszakergeti a lányt az apjához. A szekereket a sok drágasággal elvitte haza.
- Na, édesapám, most már van, amiből éljenek. Nekem meg csináljanak egy olyan házat, mint a fehér királyé, mert én most a fehér király lányáért megyek, hogy mire megjövök, készen legyen.
Hozzanak még kétannyi szekeret, mint az előbb, s édesapám adjon enni a fehér kakasnak.
Hozott az apja másnap tizenkét szekeret, s a tövisdisznó rászökött a fehér kakasra, s kommandérozta őket, hogy merre menjenek.
Hát a fehér király palotájában nyitott kapuval várták, s mindent készítettek a vendégségre.
Mindjárt elvették a lovát, s bevitték a hombárba, hogy egyék. De a tövisdisznó azt mondja:
- Nem azért jöttem, hogy itt üljek, mert van nekem öreg apám s anyám, azokra kell ügyeljek.
Én a fehér király lánya után jöttem.
- Na ne siess, édes fiam - mondja a király -, ülj egy cseppet nálunk is. Itt esküsztök meg?
- Itt esküszünk, felséges királyi apám! - S nagy vendégséget csináltak.
A vendégség után felpakoltak sok mindent a tizenkét szekérre, de még diskuráltak. Éppen aznap telt be a hét esztendő, ameddig a tövisdisznó el volt átkozva. Mikor hazaértek, már akkor kész volt a szép ház, éppen olyan, mint a fehér királyé. Azt mondja a tövisdisznó:
- Édesapámék feküdjenek ebbe a régi házba, mi majd a másik házba megyünk.
Mikor bementek, elővesz a tövisdisznó egy nagy kést, s azt mondja:
- Szívem szerelme, mikor pont tizenkét óra lesz, szúrj belém, hogy egy csepp vér jöjjön, de ne feledkezzél meg, mert akkor még hét esztendőt kell hogy ebben a formában legyek.
Aludt a tövisdisznó, s a királyleány sajnálta, de azért pontban tizenkét órakor beleszúrta a nagy kést. Egyszeriben kihullott egy csepp vére, s abban a pillanatban királyfi lett belőle.
Reggel sír az apja, sír az anyja, hogy hova lett az ő drága tövisdisznójuk. Hiába mondta a királyfi:
- Én vagyok a fiuk, el voltam átkozva - mégiscsak siratták az ő drága tövisdisznó fiukat.
A királyfi írt az apósának, hogy jöjjön el, s nézze meg, milyen boldogságban vannak. El is jött az öreg király, s örvendett, hogy ilyen jó vége lett a dolognak.
Meghallotta a fekete s a veres király is, hogy mi lett a tövisdisznóból, s eleget bánták, hogy nem az ő lányuk lett a felesége.

Forrás: Icinke-picinke. Népmesék óvodásoknak. Válogatta és szerkesztette: Kovács Ágnes. Bp.,1987, Móra.

Hogy lesz egy népmeséből népmese-foglalkozás?

No. 1.: kell egy jó kis történet:
No. 2.: kell egy jó módszer:
No. 3.: kell egy csipet bátorság:
4_2.jpg
...aztán mondd el, töltsd fel élménnyel! Mesés lesz!

Aki nem hiszi, járjon utána!

Pompás Napok csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni. Pedagógusképzésekkel, felnőtt meseműhelyekkel, interaktív mesés alkalmakkal és hagyományőrző programokkal akár házhoz is megyünk. 
Írjatok a pompasnapok@pompasnapok.hu címre, hogy személyre szabott programot alakíthassunk ki!

Előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.

logo.jpg

További inspirációért látogassátok meg Mesetárunkat és Játéktárunkat!

Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.

Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu

Érdemes csatlakoznotok szakmai közösségeinkhez, ahol óvodás és kisiskolás korosztályok számára népi játékokkal és népmesékkel kapcsolatban kérhettek tanácsot vagy oszthattok meg tapasztalatokat. 

Szólj hozzá

mesetár népmese A tövisdisznó