Benedek Elek gyűjtéséből:

Szép madár a vadgalamb, de nem ért a fészekrakáshoz. Elmondom nektek, hogy miért nem ért.
Réges-régen, még az ántivilágban volt, a vadgalamb is szerette volna megtanulni a fészekrakást. Látta, hogy a szarka vékony ágacskákból, gallyakból milyen pompás fészkeket rak. Elment hozzá, s kérte szépen:
- Kedves szarka pajtás, taníts meg engem a fészekrakásra!
- Én jó szívvel - mondotta a szarka.
Hirtelen összeszedett egy csomó ágat, ügyesen rakta az egyiket a másikra, s magyarázgatta a galambnak:
- Csak így, csak úgy, csak így, csak úgy.
A vadgalamb ugyan nem értette, de szégyellette megvallani. Egyre mondta:
- Túdom, túdom, túdom.
- Hát, ha tudod, csináld - mondotta a szarka nagy haragosan, s ott hagyta a vadgalambot a félig rakott fészekkel. Nem is tanulta meg a vadgalamb azóta sem a fészekrakást, s ha a szarka ki nem békül vele, nem is tanulja meg sohasem.

Forrás: Benedek Elek, Magyar mese- és mondavilág 2. kötet