"A mese túlmutat önmagán."

Boldizsár Ildikó egyik egri tanítványának gondolata napok óta visszacseng a fülünkbe. Ki tudja, talán csak az elménk játszik velünk és önigazolást keresünk úton, útfélen, de az Ócsai Tájházban és az Ócsai Tájvédelmi Körzetben a mese valóban átlépte a fantázia és a valóság közötti határt és az eredmény túlszárnyalta a legmerészebb elképzeléseinket.

A sors fonala. Fotó: Peer Réka 

Hogy is kezdődött?

Hallottunk egy társaságról, akik meséket adaptálnak a pilisi lejtőkre, így buzdítva a családokat, hogy kiránduljanak csemetéikkel. Megkerestük őket, kérdések-válaszok követték egymást s mind világosabbá vált, hogy a saját - jól ismert - területünkre magunknak kell kidolgoznunk a magunk történetét. ...megjárni a saját utunkat.
Ezúton szeretném megköszöni Bailavidrum program kitalálóinak, szervezőinek, hogy inspiráltak és jó példát mutattak és mutatnak ma is! 

Mentek, mentek, mendegéltek. Fotó: Peer Réka

Eltelt majd 2 év, az ötlet lassan formálódott, végül az idén tavasszal nekirugaszkodtunk. Az ócsai táj a mi szűkebb hazánk, füveit, fáit, földútjait megjártuk már minden évszakban, esőben, napsütésben. Az Ócsai Tájház vált a program központjává és ezzel együtt az ott dolgozó környezeti nevelésben, tájvédelemben járatos kollégák a mesét feltöltötték további fontos tartalmakkal.

Adjon Isten jó napot! Fotó: Peer Réka

A mesehőssé avanzsált tájvédelmi őr, tájházi vezető, túravezető, óvónő, táncpedagógus, gazdasági koordinátor, tréner tudásuk legjavát adva töltötték fel saját karaktereiket. A népmese adta a keretet s ebbe illesztettük be a környezeti nevelés és honismeret szempontjait, fogalmait, ötvözve ezeket a népi játékok, mondókák előnyeivel, amelyek igazán a kisiskolás korosztályra igazították ezt a programot.

"Levendula ágastúl, ugorj egyet párostúl!" Fotó: Peer Réka

Az őszi nap-éj egyenlőség ideje lett a mesekezdő momentum, amikor is "nem úgy történtek a dolgok, ahogy azoknak rendjük lett volna, hisz lepotyogtak a csillagok, a Hold és Nap az égről." - kezdte a mesemondó asszony a tájházegyüttes egyik belső portáján. A gyerekcsoportokat mesei szereplők vezették az úton, kit a szegény legény, mást a szorgos lány vagy az ifjú menyecske és a gazdalegény.

"Azt is beszélik a legények reggel óta az istállóknál..." Fotó: Peer Réka

A portát elhagyva a szomszéd asszony feltarisznyázta a csapatokat a kemencében sült pogácsával. A település határán a pásztorral találkozhattak a gyerekek, aki a Mihály napi behajtás dolgában volt. Az út eztán a füvesasszonyhoz vezetett, majd sárkányt kellett lesni és királykisasszonyt felébreszteni az örök álomból. A gyerekek az útközbe megszerzett tudással állták ki a próbákat és szerezhették meg az égitesteket. Legvégül az Ágas-háznál a javasasszonynál a mindenség fonalára visszateszegették a Napot, a Holdat és a csillagokat, miközben visszaidézték a sok új fogalmat, megfigyelést, élményt.

A meseút vége. Fotó: Peer Réka

A legnagyobb elismerés egy ilyen komplex program összeállításakor, amikor a gyerekek csillogó szemmel mesélnek élményeikről a szülőknek, a pedagógusok büszkén kísérik végig osztályaikat és maguk is velük közösségben kacagnak vagy várakoznak a következő történésre.
Élmény volt számunkra is megalkotni ezt a programot, miközben további meseszertő felnőtteket ismerhettünk meg és ismét megerősödtünk abban, hogy hagyományaink játékai, meséi, dalai oktatnak, nevelnek ma is.

Mesehős lettem. Fotó: Peer Réka

A Magyar Katolikus Rádió, Életrevaló magazinjának hangriportját is szeretettel ajánljuk figyelmetekbe, amely felidézi a programot.
A szerkesztő: Szentirmai Ágnesnek hálásan köszönjük a hang-élményt! Klikk ide!

Köszönetet szeretnék még mondani a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, hogy támogatta ennek az ötletnek a megvalósulását. Köszönet illeti az Igazgatóság kollégáinak áldozatos munkáját az előkészítés során és a program napjaiban. A civil segítőknek, akik szintén fáradságot nem ismerve többször végigjárták a mesetúra útvonalát vagy épp türelmet gyakorolva várták sok órán keresztül, hogy a csapatok folytonosan jönnek és mennek. A Meselátó Bábtársulatnak a szakmai közreműködést és sárkányos segítséget. Végül, de nem utolsósorban a pedagógusoknak is hálásak vagyunk, akik szerveztek és órákat átcsoportosítottak, hogy ezekben az őszi, napsütötte napokban a gyerekeket kihozták a tantermekből.
Peer Réka fotói illusztrálják szavainkat, munkáját köszönjük!

Hisszük, valljuk, a mese mindenkié!

Bátorítunk mindenkit arra, hogy találjon alkalmat arra, hogy meséljen a környezetében lévő gyerekeknek. Ha csak könyvből, hát úgy, ha alkalomhoz kötötten hát úgy. Kezdeti lépésekhez ajánljuk Mesemondás 3 lépésben című korábbi cikkünket. Szakmai csoportokba is szeretettel várunk minden érdeklődő szülőt, pedagógust és leendő mesélőket ;) Népmesék és Népi játékok a Facebookon.
Haladóknak egy csokorba gyűjtöttük a mesés cikkek legjavát 9+1 cikk a népmeséről és a mesemondásról.

Minden szerdán BLOGSZERDA! Cikkek szülőknek és pedagógusoknak. Várunk vissza! 

www.pompasnapok.hu
Facebook.com/Pompasnapok